Petőfi Sándor Szibériában megtalált állítólagos csontjairól már 1990-ben bebizonyosodott, hogy egy nőhöz tartoztak, és ezt az új DNS-vizsgálat sem cáfolja – írja az MTA arra a hírre reagálva, hogy újra megpróbálja igazolni a Megamorv-Petőfi Bizottság, hogy a költő földi maradványait találták meg.
A „Petőfi-ügy” 1989-ben kezdődött, amikor a Megamorv-Petőfi Bizottság (MPB) bejelentette, hogy Petőfi Sándor sírját találták meg a szibériai Burjátföldön, a Bajkál-tó közeli Barguzinban – emlékeztet az akadémia közleménye. A feltárt maradványokról igazságügyi orvosszakértők és régészek már 1990 tavaszán megállapították, hogy női csontvázról van szó, tehát nem lehetnek Petőfi Sándor maradványai.
A történészi, hadtörténeti kutatások szerint a költő Erdélyben, a segesvári ütközetben esett el 1849. július 31-én, és feltehetően a csata áldozatainak tömegsírjában vagy esetleg egy, a környéken ásott magányos sírban nyugszik.
Az MTA-hoz is eljuttatott jelentés súlyosan hiányos és téves következtetéseket tartalmaz – mutatnak rá az akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának munkatársai.
Sok más tudományos „baki” mellett a fő probléma az, hogy az úgynevezett mitokondriális DNS vizsgálat semmilyen módon nem alkalmas arra, hogy cáfolja az MTA korábbi szakértői vizsgálatának véleményét, mely szerint a csontok egykori birtokosa nő volt. Továbbá az a genetikai jellegzetesség, amit a sanghaji szakemberek a rokonság bizonyítására kívánnak felhasználni, nagyon gyakori az európai népességekben, azzal tehát a családi rokonság nem bizonyítható.
Hiteles történelmi források szintén sincsenek arra, hogy Petőfi bármilyen módon Barguzinban kötött volna ki.
A Morvai Ferenc kazánipari vállalkozó finanszírozta Megamorv-Petőfi Bizottság (MPB) kezdett ásatásokba a barguzini temetőben 1989 júliusában. Az általuk Petőfiként azonosított, 7-es számú csontvázat 1990. január–márciusban vizsgálták meg a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjet Tudományos Akadémia igazságügyi orvosszakértői, antropológusai és régészei Moszkvában. A csontok méretének, alakjának és kémiai összetételének elemzése szerint női csontvázról van szó.
A 7-es számú csontvázat Morvai Ferenc és felesége 1991 tavaszán engedély nélkül Moszkvából az Egyesült Államokba szállította. A csontmaradványokon 1994-ben végzett DNS-vizsgálatot az amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete (AFIP) és a Pennsylvaniai Egyetem. Az eredmény: a csontok egy női elhunyttól származnak. A vizsgálatot az AFIP 1996-ban megismételte, ugyanazzal az eredménnyel.
