"Ez az őshüllő egy szörnyre emlékeztet, amely éppen egy horrorfilmből lépett elő" – mondta Steve Brusatte, az Edinburghi Egyetem paleontológusa, a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóirat keddi számában megjelent tanulmány társszerzője. "Az állat olyan nagy volt, mint egy kisebb személyautó, és nagy lapos feje volt több száz hegyes foggal az álkapcsában" – magyarázta. 

A megtalálási hely után Metoposaurus algarvensis-nek elnevezett kétéltű hosszúsága elérhette a két métert. A krokodilra hasonlító állat tavakban, folyókban élt, és főként halakkal táplálkozott. Az óriásszalamandra a földtörténeti késő triász kor egyik legnagyobb ragadozója volt több mint 200 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok még csak elterjedőben voltak a Földön.

A faj a primitív kétéltűek egy szélesebb fajához tartozott, amely 220-230 millió évvel ezelőtt élt a tengerszint feletti alacsony térségekben. Ebből a kétéltű családból származnak a modern kétéltűek, mint a békák és a gőték.

Az Ibériai-félszigeten először bukkantak ilyen kétéltű maradványra, ami azt mutatja, hogy a prehistorikus állat a korábban feltételezettnél jóval elterjedtebb volt a Földön. Hasonló fosszíliákat eddig leginkább Afrikában, Indiában és Észak-Amerikában találtak.

A Portugáliában talált koponya- és állkapocsszerkezet azonban különbözik a korábban feltárt ilyen kövületektől, és ezért a szakemberek feltételezik, hogy az óriásszalamandra egy alfajához tartozik. Remélik, hogy további algarvei ásatásokkal még több kövületet találnak, amelyekből többet tudhatnak meg az ősi állatról.