Félig hím, félig nőstény állatot fedeztek fel
A tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó Lexias pardalis lepke egyik oldala a hím, a másik oldala pedig a nőstény egyedekre jellemző jegyeket viselte. Nem hermafroditizmusról, hanem ivari kétalakúságról volt szó a kiállításon szereplő lepke esetében - hívták fel a figyelmet szakértők.
Ritka, félig hím, félig nőstény pillangót fedeztek fel egy lepkekiállításon Philadelphiában.
A szokatlan küllemű rovar Chris Johnson nyugalmazott vegyészmérnöknek szúrt szemet, aki önkéntesként segédkezett a tárlaton, s felfigyelt a Malajziából, Pinang szigetéről hozott bábból éppen kikelő pillangóra. A tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó Lexias pardalis lepke jobb oldalán a két szárny barna színű volt, amelyeket sárga és fehér pettyek tarkítottak. Színezetük, ahogyan nagyobb méretűk is, a faj nőstényeire jellemző. Különbözőképp festett a pillangó bal fele, ahol a szárnyak kisebbek és sötétebbek voltak, a hímekre jellemző "spriccelt" zöld, kék és bíbor mintázattal - olvasható a LiveScience hírportálon.
A szakemberek igazolták a vegyészmérnök megfigyelését, megállapítva, hogy a günandromorfia jelenségéről van szó.
Ivari kétalakúság miatt a günandromorfia gyakori a lepkéknél, de előfordul például madaraknál vagy rákoknál, főleg homároknál. A jelenség nem tévesztendő össze a hermafroditizmussal, amikor egy élőlény mind női, mind hím ivarszervekkel rendelkezik.
A günandromorfia az embrionális fejlődés korai szakaszában alakul ki, amikor sejtosztódáskor a nemi kromoszómák nem válnak szét. Ennek eredményeként az állat egyes sejtjeinek a hímekre, másokénak a nőstényekre jellemző a genotípusa.
Egy günandromorf élőlény mutathat kétoldali szimmetriát, azaz lehet egy hím és egy nőstény oldala, vagy lehet mozaikos, ebben az esetben az ivarok nem különülnek el ilyen világosan.
