Értágítás: Tovább lehet szükség vérhígítóra, mint eddig hitték
A koszorúér-tágító eszköz beültetése után a jelenleginél lényegesen hosszabb ideig kell szedetni a betegekkel véralvadásgátlókat – állapították meg egy nagyszabású vizsgálat alapján amerikai kutatók. Eredményeiket az Amerikai Kardiológiai Szövetség chicagói kongresszusán ismertették, valamint a New England Journal of Medicine című lap online kiadásában is megjelent az erről szóló tanulmány.
A koszorúér-szűkület és -elzáródás terápiája elsősorban szívkatéterezéssel, valamint egy speciális fémháló, úgynevezett sztent beültetésével történik. Az utóbbi években megjelentek a speciális gyógyszerbevonattal ellátott sztentek, valamint olyan biokompatibilis anyagból készült eszközök, amelyek a szűkület kitágítása és az érszakasz stabilizálódása után felszívódnak.
A kezelési protokoll szerint a sztent beültetése után a páciensek egy éven át szednek véralvadásgátlókat. Bostoni szakemberek azonban egy nagyszabású vizsgálattal megállapították, hogy csökken a szívroham, a koszorúér-elzáródás és egyéb kardiológiai szövődmények veszélye, ha ezeket a gyógyszereket még 18 hónapig szedetik a betegekkel.
A vizsgálatban csaknem 10 ezer olyan beteg vett részt, akik a gyógyszerbevonattal ellátott sztent beültetése után aszpirint és valamilyen más vérhígítót szedtek egy éven keresztül. Az összes páciens további 18 hónapig szedte az aszpirint, a vizsgálatban részt vevők fele emellett a két véralvadásgátló valamelyikét is kapta.
A kizárólag aszpirinnel kezelt betegek 6 százalékánál alakult ki a továbbiakban szívroham, érelzáródás vagy valamilyen szív- és érrendszeri probléma, míg a kombinált gyógyszerterápiában részesülők között ez az arány 4 százalék volt.
Egy külön vizsgálatban csaknem háromezer olyan beteg vett részt, akiknek fém sztentet ültettek be, esetükben szintén magasabb volt a későbbi szív-és érrendszeri problémák kockázata, ha a második véralvadásgátló készítmény szedését egy év után leállították.
A kutatók megállapították, hogy 30 hónap után is fennáll a szívroham veszélye, így felvetődik a kérdés, hogy biztonságos-e valamikor is abbahagyni a terápiát. Komoly dilemmáról van szó, tekintettel arra, hogy a véralvadásgátlók szedésének is vannak kockázatai, ráadásul a legújabb kezelési irányzatok, különösen Európában, sokkal rövidebb ideig tartó antikoaguláns-kezelést írnak elő.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatóság szerint az orvosoknak az érvényes kezelési protokoll szerint kell eljárniuk. "Az FDA aprólékosan elemzi a váratlan eredményeket, ám sem a korábbi kutatások, sem a jelenlegi vizsgálat előzetes adatai alapján nem utalnak a növekvő halálozási kockázatra" – hangsúlyozta Mary Ross Southworth, az FDA illetékese.
