A szeszélyes, irigy, szorongó, vagyis neurotikus középkorú nőknél nagyobb a demencia és az Alzheimer-kór esélye – derült ki egy hosszú távú svéd kutatásból.

A Göteborgi Egyetemen Lena Johansson kutatócsoportja 38 éven át kísért figyelemmel 800 nőt. Tesztekkel mérték fel, mennyire neurotikusak, extrovertáltak vagy introvertáltak, azaz társaságkedvelők vagy magukba fordulók a résztvevők.

A neurotikusokra jellemző az irigység, a szeszélyesség, az ingerlékenység, az idegességre való hajlam és a rossz stressztűrés. A neurotikus emberek a dühkitörésekre, a szorongásra és a depresszióra is hajlamosabbak – olvasható a Neurology című idegtudományi szaklap friss számában közzétett tanulmányban.

A vizsgált résztvevők közül 153-an lettek demensek, közülük 104-nél diagnosztizáltak Alzheimer-kórt. A kutatók azt találták, hogy akik a tesztek alapján erősen neurotikusnak mutatkoztak, kétszer akkora eséllyel lettek demensek, mint akiknél a neurotikus vonások nagyon alacsony értékeket képviseltek.

Az előbbi attól is függött, hogy a résztvevők átéltek-e hosszú időn át tartó stresszt. Kiderült, hogy önmagában az extro- vagy introvertáltság nem emeli a demencia kockázatát.

Azonban azoknál a nőknél volt a legmagasabb az Alzheimer-kór kockázata, akiknek a tesztjeiben magasak voltak a neurotikus vonások értékei, és introvertáltnak is bizonyultak. E 63 résztvevő közül 16-an lettek Alzheimer-kórosok (25 százalékuk). Az extrovertált és kevésbé neurotikus 64 nő közül ellenben csak nyolcnál alakult ki a betegség.

A hippokampuszban vagy az életmódban rejlik a magyarázat

A tudósok szerint ennek többféle magyarázata is elképzelhető: így befolyásolhatja az ember személyisége a szokásait és ezzel a demencia kockázatát, kevés neurotikus ember él ugyanis egészséges életet. Egy másik lehetséges ok, hogy mind a neurózis, mind a stressz változásokat okoz az agy hippokampusz nevű részén. A hippokampusz károsodásai kihatnak a tanulásra, a megismerésre és a gondolkodási folyamatokra.

A harmadik lehetséges magyarázat, hogy a neurózis az Alzheimer-kórra is jellemző szerkezeti változásokkal jár az agyban: az idegsejtek szerkezete felborul, úgynevezett neurofibrilláris kötegek halmozódnak fel.