A Rajna menti város helyén a Kr.u. 1-2. században a katonák családjainak, valamint a hadsereget kiszolgáló kereskedőknek, iparosoknak létrehozott település, úgynevezett canabae volt. A katonai erődítményt azonban eddig nem sikerült megtalálniuk a régészeknek – olvasható a LiveScience hírportálon.

Feltételezhető volt, hogy a település egy katonai erődhöz tartozott, hiszen a légiósok családjait általában a táboron kívül helyezték el – mondta Thomas Maurer ásatásvezető régész, a frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetem kutatója.

Az egyetemi tanásatásokon a régészek két V-alakú árkot tártak fel, valamint felfedezték a fagerendákból épített őrtorony fundamentumát képző cölöpök helyét. Egy feliratos cseréptöredék tanúsága szerint az erődítményben a Legio XXII Primigenia egyik egysége, cohorsa állomásozott, egyszerre félezer légiós szolgált a táborban.

A gazdag leletanyagnak köszönhetően a régészek megállapították, hogy Kr.u. 70-ben építették az erődöt a korabeli utak metszéspontjában, de ismert a castrum lerombolásának időpontja is. A légiósok, mielőtt Kr.u. 120-ban elhagyták volna a térséget, a földdel tették egyenlővé a tábort, az összes törmeléket pedig az árkokban temették el.

Hihetetlen mennyiségű cseréptöredék került elő, valóságos régészeti kincsesbánya – mondta Hans-Markus von Kaenel, a Johann Wolfgang Goethe Egyetem professzora.