Jégkori ősbölény maradványaira bukkantak a szegedi lézerközpont alapozásakor. Körülbelül százezer évesek lehetnek a csontok, egy markológép fordította ki őket a földből, 8-8,5 méteres mélységben.
Sümegi Pál, a Szegedi Tudományegyetem földtani és őslénytani tanszékének vezetője azt mondta: ez az egyik első alkalom, hogy ősbölény maradványaira bukkantak az Alföldön.
Szarv- és koponyatöredékeket, csigolyacsontokat találtak a homokkőzet és agyagréteg határán, a dunai hordalékban. A folyó feltehetően egy elpusztult állat tetemét sodorhatta a mai Öthalom környékére, ami fennakadhatott egy homofövenyen, és szétesett – mondta a szakember.
Öthalom 1879 óta ismert régészeti lelőhely. A nagy árvíz után Szeged feltöltéséhez innen bányászták a homokot. Több feltárás is folyt itt, többek között Móra Ferenc is dolgozott a környéken, majd az Alföld első paleolit lelőhelyét ugyancsak Öthalomnál tárták fel.
A 350-400 kilogrammos ősbölény nagyjából 700 ezer évvel ezelőtt jelent meg, és az európai, valamint az amerikai bölény ősének tekinthető. A megtalált csontok egy kisebb példányéi voltak – mondta Sümegi Pál.
