Egyedülálló módon végzik a koraszülöttek szemészeti szűrését a Semmelweis Egyetem (SE) Szemészeti Klinikája és a Peter Cerny Alapítvány közös, Csecsemő-Szem-Mentő Programjának keretében – olvasható az egyetem honlapján. A program keretében évente hetven gyermek látását mentik meg. Az együttműködés lényege, hogy nem az újszülöttet utaztatják a vizsgálatra, hanem az intézmény orvosai jutnak el a babához a Cerny Alalpítvány segítségével.
Az öt éve működő úgynevezett telemedicinális szűrés lényege, hogy a neonatológiai szakasszisztens egy speciális, kifejezetten erre a célra kifejlesztetett mobil szemfenék kamerával felvételt készít az újszülött szemfenekéről. Az így nyert felvétel később a központi adatbázisból hozzáférhető, ezt értékeli az orvos, aki dönt a további kezelésről, esetlegesen a műtétről.
A koraszülöttek ideghártya elváltozása (ROP) a gyermekkori vakság és gyengénlátás leggyakoribb okai közé tartozik világszerte. Az időben alkalmazott megfelelő kezeléssel, szemfenéki lézerkezeléssel a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon a 32. hét előtt vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött babák szemészeti szűrése sok-sok év óta kötelező. Azonban az egyre javuló koraszülött ellátásnak köszönhetően extrém mértékben nő az érintett koraszülöttek száma, miközben orvos kevés van.
Az egyetem honlapján olvasható közlemény szerint az utazó ellátás a legelőnyösebb a koraszülötteknek, hiszen nem kell kilométereket rázkódniuk a kezelőorvoshoz a budapesti klinikára, a módszerrel pedig száz százalékosan kiszűrhető, hogy ki szorul műtétre. A Magyarországon született veszélyeztetett koraszülöttek kétharmadát tudják ezzel a módszerrel szűrni, és ellátni, körülbelül tíz százaléknál – évente 70 babánál – kell szemfenéki lézerkezelést alkalmazni.
A látásért felelős ideghártya érellátása a terhesség 16. hetében kezd el kifejlődni és normál esetben születésig befejeződik. A koraszülöttek esetében – főleg akik a 28. hét előtt jönnek a világra – az ideghártya érhálózata még nem mindenhol megfelelő, és a babák szervezetében zajló folyamatok (az éretlen tüdő, esetleges fertőzések, vérszegénység stb.) kóros érképzést indítanak be. Ez azt jelenti, hogy nem olyan erek nőnek, melyek normálisak, a szemben úgynevezett érújdonképződés indul el. Ez a folyamat aktívan a 34. hét tájékáig, de legkésőbb a 40. hétig lezajlik. Ha ez idő alatt az abnormális érhálózattal nem tesznek semmit, akkor hegesedés történik, a látóhártya leválik és megvakul a baba – ismerteti az egyetem közleménye.
