Az MNV Zrt. egy 15 éve húzódó bírósági ügyben perbeli egyezséget kötött Budapest XII. és XIX. kerület Önkormányzataival. Az egyezség eredményeképpen a per minden fél részére megnyugtató módon lezárult - közölte lapunkkal az MNV.

A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény szerint a törvény hatálya alá tartozó állami vállalatoknak gazdasági táraságokká kellett alakulniuk. A törvény rendelkezése szerint az átalakuló állami vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész/részvény a föld fekvése szerinti önkormányzatot illette meg. A fővárosban jogvita bontakozott ki az MNV Zrt. jogelődje (ÁPV Rt.), a kerületek és a Fővárosi Önkormányzat között arról, hogy melyik önkormányzat jogosult a belterületi földek ellenértékére.

Járandóságok

Az ÁPV Rt. 1994-ben az OTP gazdasági társasággá történő átalakulásához kapcsolódó – belterületi földek után járó – részesedést (részvénycsomagot) fele-fele arányban adta ki a fővárosi és az érintett kerületi önkormányzat részére. A XII. és a XIX. kerületi önkormányzat 1996-ban pert indított az ÁPV Rt. ellen további belterületi föld utáni járandóság kiadása iránt. A Legfelsőbb Bíróság későbbi – másik ügyben hozott – ítéletében megállapította, hogy a belterületi földek után járó üzletrész/részvény jogosultja a föld fekvése szerinti kerületi önkormányzat. A döntést követően a Fővárosi Önkormányzat 2008-ban visszaszolgáltatta az MNV Zrt. részére az OTP átalakulása kapcsán korábban számára kiadott járandóságot.

Elévülés

Az 1996-ban indult perben az MNV Zrt. nem vitatta a felperesként perben álló XII. és XIX. kerületi önkormányzat igényének jogalapját és összegszerűségét, azonban álláspontja szerint a követelések a per indításakor már elévültek.

Az elsőfokú bíróságként eljáró Fővárosi Bíróság három alkalommal (az alapeljárásban és a két megismételt elsőfokú eljárásban) jogosnak ítélte az önkormányzatok követelését, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban mindhárom alkalommal az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az első- és a másodfokon eljáró bíróság következetesen ellentétesen ítélte meg a jogi helyzetet, ezért nem volt várható, hogy a per rövidesen jogerős ítélettel befejeződik, illetve annak eredménye sem volt prognosztizálható.