2024 második negyedévében 5,7 százalékkal tovább emelkedett az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által összeállított fizetőképességi index, ez a dinamika azonban elmaradt az előző negyedév ritmusától. A mutató növekedése miatt az utóbbi időszakban csökkenő lakásárak és bérleti díjak újra emelkedésnek indulhatnak, a háztartások jobb fizetőképességére reagálva. 

2022 második félévében a lakáspiaci árak ideiglenesen, elsősorban a kisebb településeken mérséklődtek. 2023 első félévében az árak ismét emelkedni kezdtek, amit féléves stagnálás követett. Ennek eredményeként az éves nominális lakásár-növekedés országosan 5,8 százalékra gyorsult 2023 végére, míg reálértékben 1,8 százalékos csökkenés történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett indexek alapján a használt lakások ára a negyedik negyedévben 2,6 százalékkal, míg az új lakások ára 11,5 százalékkal emelkedett éves szinten. Éves szinten minden település típuson emelkedtek az árak.

A kutatás készítői hozzáteszik: az Európai Unióban az elmúlt másfél évben a piaci kamatok emelkedése miatt a lakáshitelek törlesztőrészletei is növekedtek. Ez uniós szinten jelentősebb hatást fejtett ki, mint magyar viszonylatban: míg az EU egyes országaiban az árak jelentősen csökkentek a 2022-es csúcsukhoz képest, addig hazánkban nem volt ilyen mértékű változás.

Ennek oka, hogy a kamatok növekedése legjobban azokat az országokat érintette, amelyeknél jelentősebb a bérleti piac szerepe: míg Németországban 13 százalékkal, Luxemburgban 16 százalékkal csökkentek az árak 2022-höz képest, addig hazánkban, ahol a bérleti piac kevésbé jelentős, alig éreztette hatását a piaci kamatok emelkedése. Magyarországon ezen felül a fix kamatozású hitelek magas aránya is hozzájárult ahhoz, hogy nem következett be jelentős ármérséklődés.

Nem könnyű ingatlanhoz jutni

2023-ban a jövedelmek gyorsabb ütemben nőttek, mint a lakásárak, de még így is 11 évnyi átlagjövedelem kellett tavaly év végén egy 75 négyzetméteres, átlagos árú budapesti lakás megvásárlásához. Ezzel EU-s összevetésben a magyar főváros a legkevésbé megfizethető fővárosok közé tartozik, leginkább azért, mert 2015 óta Magyarországon volt a legmagasabb az ingatlanár-infláció. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 2015-ben 100 forintba kerülő ingatlanegységár ma 287 forintért vásárolható meg.

A magas ingatlanárak jelentős hatással vannak a lakosság fizetőképességére, mivel növelik a lakásvásárláshoz szükséges tőkét és a havi törlesztőrészleteket, így csökkentik a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet. Ez különösen érzékenyen érinti a fiatalabb generációkat és az alacsonyabb jövedelmű csoportokat, akik számára a lakásvásárlás egyre nehezebbé válik, és hosszabb időt vehet igénybe a szükséges önrész összegyűjtése.

A magas ingatlanárak emellett növelhetik a bérleti díjakat is, amely tovább terheli a lakhatási költségeket. A megnövekedett lakáskiadások csökkentik a háztartások fogyasztási és megtakarítási lehetőségeit, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást – olvasható a kutatási anyagban.

Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018 óta negyedévente jelenteti meg az Intrum Fizetőképességi Indexet (IFI), amely a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az IFI olyan összetett mutató, amely képes megragadni a magyar háztartások fizetőképességének alakulását. Amennyiben az index értéke nő, akkor azt feltételezik, hogy a lakossági jövedelmi helyzete is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek is.