Óriásit zuhant a magyar ingatlanpiac – derül ki a Magyar Nemzeti Bank most bemutatott lakáspiaci jelentéséből. A tavalyi negyedik negyedévben már 36 százalékkal kevesebb adásvétel történt, mint egy évvel korábban, 2023 első három hónapjában pedig 43 százalékos volt a visszaesés.

Ennek hatására a lakásárak is csökkenni kezdtek, még ha nem is ekkora nagyságrendben: a tavalyi negyedik negyedévben 3,6 százalékkal voltak olcsóbbak átlagosan a lakások, mint egy évvel korábban. Ezt az MNB úgy értékeli, hogy a lakások korábban voltak felülértékeltek, ez enyhült most. Budapesten 1,1, a vidéki városokban 2,9, a községekben 6,6 százalékkal csökkent a lakásárak 2022 végén. De ez sem tart örökké: az idei első negyedévről még csak előzetes adat van, abban országosan már újra 3,8 százalékos növekedést mértek.

Az EU-ból 12 tagállam van, ahonnan látunk már lakáspiaci adatot, ezek közül 11-ben csökkent a tranzakciók száma. De sokkal kevésbé, mint nálunk: uniós szinten a mediánértéke a visszaesésnek 18 százalék.

A hitelezés is megzuhant: idén márciusban 69 százalékkal kevesebb új lakáshitelt vettek fel, mint egy éve,

az új lakások építésére 85, új lakás vásárlására pedig 87 százalékkal kevesebb hitelt vettek fel.

Ez a visszaesés nem egyedi sem a régiónkban, sem az EU-ban, de így is a mienk a legnagyobb csökkenés.

Azok számára pedig, akik nem tudják elérni a lakásvásárláshoz az állami támogatást, az MNB megfogalmazása szerint

már csak jelentős pénzügyi kifeszítettség mellett érhető el a hitelből történő lakásvásárlás.

Az energiaválság megtette a hatását: az MNB úgy számol, hogy azoknak az ingatlanoknak az ára, amelyek az átlagos gázfogyasztás alattiak, 1,2 százalékkal nőtt, viszont a rezsicsökkentés fogyasztási korlátját túllépő lakások 1,3 százalékkal olcsóbbak lettek.

Magyarországon a külföldi lakásvásárlók aránya nőtt, főleg a Dél-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon és Budapest belső kerületeiben.

A magyar építőipar számára a munkaerőhiány mellett egyre nagyobb korlátot jelent a termelésben az elégtelen kereslet, és az anyag- és munkaerőköltségekben megfigyelhető kétszámjegyű éves áremelkedés is megnehezíti az új projektek elindítását – áll a jelentésben. 2022-ben minimálisan nőtt csak az új lakások száma 2021-hez képest, az idei első negyedévben pedig 37,6 százalékkal kevesebb új építési engedélyt adtak ki, mint tavaly ilyenkor.

Budapesten az idei első negyedévben 712 új lakást adtak át, ami 71 százalékos csökkenést jelez egy év alatt, az átlagos négyzetméterár pedig 1,43 millió forint volt, ami 20 százalékkal több a 2022 elejinél. Egyre jellemzőbb viszont az, hogy a fejlesztők nemhogy nem növelik az árat az első hirdetéshez képest, hanem csökkentik is.