2021-ben még Magyarországon volt a legintenzívebb az árnövekedés a vizsgált 23 európai ország piacán, az új építésű ingatlanok átlagos tranzakciós ára 21,5 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. Ez a trend más európai országokban is megfigyelhető volt, az Egyesült Királyságban, Csehországban és Szlovákiában is nagyjából ötödével drágultak az újépítésű ingatlanok – derül ki a Deloitte nyár végi lakáspiaci elemzéséből.

A Duna House Barométer idei év harmadik negyedévének adatai szerint Budapest kerületeit vizsgálva a legkedvezőbb újépítésű árakkal a XX. kerületben találkozhattak a vásárlók, ahol négyzetméterenként 764 ezer forintért vehettek új otthont. A legdrágább kerület, a budai I. kerület volt, ahol az értékesített lakások adatai alapján az átlagos négyzetméterár megközelítette a 3 millió forintot

– mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal szerint a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó kereset mediánértéke idén júniusban 17 százalékkal felülmúlta az előző év júniusit, a havi nettó 280 800 forintos bevétel mellett így is nehezen elérhető álom marad egy fővárosi új építésű ingatlan vásárlása:

ezeknek az ingatlanoknak az átlagos négyzetméterára az idei harmadik negyedévben 1,2 millió forint volt, így több mint 17 évig kellene minden hónapban félretenni a teljes összeget egy 50 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához.

A lakásfejlesztési intenzitást is vizsgálták, amely szerint 2020-hoz képest 2021-ben a kezdeményezett lakások számának legnagyobb növekedését Írországban (+39,7%), az Egyesült Királyságban (+37,1%), Szerbiában (+33,4%) és Magyarországon (+32,7%) tapasztalták, az 1000 lakosra jutó, elkészült lakások számában ugyanakkor drámai, 29,5 százalékos csökkenés érezhető.

Magyarországon a legfrissebb adatok szerint az idei harmadik negyedévben újra csökkent a meghirdetett projektek lakásszáma, amely alig haladja meg a 20 ezret. Ez az érték az előző év azonos időszakához képest 21 százalékos elmaradást jelent. Ennek oka főként a bizonytalan gazdasági környezet, az infláció és az építőanyagok, valamint a munkaerő drágulása.

A piac átalakulása következtében az elszálló rezsiárak a keresletet a modern, alacsony energiafelhasználású ingatlanok felé tolják, ugyanakkor az emelkedő hitelkamatok nem kedveznek a hitelfelvételi kedvnek

– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a nagyobb megtakarítással nem rendelkező vásárlók várhatóan továbbra is a használt lakásokat keresik majd.