Száguldanak az ingatlanárak Magyarországon, ezen belül is különösen látványos a nyaralók drágulása. A Balkánon egyre több környék van, ahol olcsóbb venni egy tengerparti házat és átjárni oda, mint a Balaton partján bevásárolni, de még Nyugat-Európában is akadnak helyek, amelyeknek az ingatlanárai versenyképesek a drágább balatoni településekével.
A Balaton környéki nyaralók az idei első negyedévben sok településen közel másfélszer annyiba kerültek, mint 2021 elején – számolt az ingatlan.com. A két legfelkapottabb városban majdnem pontosan másfélszeres volt a drágulás: Siófokon 49, Balatonfüreden 47 százalékkal magasabb az átlagos nyaralóár az egy évvel korábbinál. Így most már kilenc olyan balatoni település van, ahol az eladó lakások, házak és nyaralók átlagos kínálati ára négyzetméterenként egymillió forint fölött van:
- Tihanyban 1,8 millió,
- Balatonföldváron 1,34 millió
- Alsóörsön 1,23 millió,
- Zamárdiban 1,13 millió,
- Balatonakarattyán 1,058 millió,
- Balatonszemesen 1,05 millió,
- Siófokon 1,049 millió,
- Szántódon 1,004 millió,
- Balatonfüreden pedig pontosan 1 millió forint egy négyzetméter ára átlagosan.
A lista másik végén egyébként 471, 508, valamint 524 ezer forintos négyzetéterárral Balatonszentgyörgy, Kővágóörs és Szigliget található, a negyedik legolcsóbb hely pedig kicsit meglepő módon Keszthely, ami azt mutatja, hogy az ingatlanárakban nem annyira az északi és a déli part áll egymással ellentétben, hanem a tó keleti és a nyugati oldala.
Lassan olcsóbb külföldön venni nyaralót és átjárni oda – mondhatnánk, és miután körbenéztünk a környékünk más országainak ingatlanárai között, arra jutottunk, valóban sok olyan helye van Európának, amire ez igaz. (Fontos hozzátenni, hogy mindez nem csak a nyaralók ára, hanem minden ingatlané átlagosan, a nyaralók feltételezhetően valamivel drágábbak, főleg a jó helyen lévők, de ez a cikkben szereplő magyar és külföldi városokra egyaránt igaz, így azért nevezhetjük igazságosnak az összehasonlítást.)
A horvát ingatlanárakról az Expat in Croatia oldal gyűjtött adatokat. Ez alapján Dubrovnikban egy ház euróban átszámítva átlagosan 3523 eurós négyzetméteráron vásárolható meg, ami 1,33 millió forint, vagyis Balatonföldvár áraival van egy szinten. Splitben már jóval olcsóbbak a házak, 2879 euró, vagyis 1,09 millió forintba kerül átlagosan egy négyzetméter, ez így már versenyképes a Balaton-part felkapottabb részeivel. Pulában közel 1800, Zadarban pedig 1730 euró, azaz alig több, mint 680, illetve 650 ezer forint a négyzetméterár, ami már majdnem minden balatoni településnél olcsóbb. Azért a horvát ingatlanárak is folyamatosan nőnek, évente nagyjából 7–9 százalékos a drágulás.
Ha valaki egy kicsit hosszabb utazást is vállalna a nyaralójáig, az mehet Görögországba. A görög ingatlanpiac az előző évtizedben legendásan olcsó volt, akkorát ütött rajta előbb a 2007–2009-es világválság, majd az államcsőddel is fenyegető görög adósságválság, hogy a mostani drágulás ellenére még mindig nem tértek vissza az ingatlanárak oda, ahonnan 2007-ben zuhanni kezdtek.
A Spitogatos ingatlanos oldal statisztikája szerint az idei első negyedévben Korfun 1650 euró, vagyis 627 ezer volt egy ingatlan átlagos négyzetméterára, harmadannyi, mint Tihanyban, és csak egy kicsivel több, mint Keszthelyen. Krétán azért vannak ennél drágább helyek is, Hanía négyzetméterárai például 1753 eurósak voltak átlagban, ami közel 670 ezer forint – nagyjából Balatonszabadi árszínvonala ez.
Ennél sokkal olcsóbb a bolgár tengerpart. Persze ez nem olyan luxushelyként él a köztudatban, mint Görögország, pedig az infrastruktúra ott is kimondottan jó, és a bolgár gazdaság rosszabb időszakaiban is odafigyeltek legalább arra, hogy a tengerparti településeket (valamint az ország másik felén Szófia belvárosát) vonzó turistacélponttá tegyék. Az árszínvonal így aztán finoman szólva is baráti: a Novinite gyűjtése szerint 2021 végén 800–1200 euró közötti négyzetméteráron lehetett ingatlanhoz jutni olyan tengerparti helyeken, mint Szozopol, Neszebar vagy Pomorie. Ez nagyjából 300–450 ezer forintot jelent négyzetméterenként, vagyis olcsóbb, mint a Balatonnál bármi.
Montenegró tengerpartja a Balkán más helyeihez képest kimondottan drágának számít, hiszen viszonylag kicsi a tengerparti terület és sokan mennének oda, de még így is versenyképes. Az átlagos négyzetméterárak ott 2900 euró környékén vannak, ami 1,1 millió forintot jelent – ez azért már a drágább, mint a balatoni települések árszintje, de nem extrémen drága Magyarországhoz képest sem. Épp csak annyira, hogy az utazási költségekkel együtt már nem biztos, hogy megéri.
Ha egy magyar külföldön szeretne az itthoni árakhoz képest olcsón tengerparti ingatlant venni, a Balkán felé érdemes nézelődnie, hiszen Nyugat-Európa legtöbb helyének árszintje jócskán a legdrágább magyar helyek fölött van. Olaszország déli részein, távolabb a tengertől találhat egy-két olyan ingatlant, amely a felkapottabb balatoniakkal van egy szinten, de a tengerhez közel már nagyon nagy szerencse kell a 3500 euró, vagyis 1,3 millió forint alatti négyzetméterárakhoz. Emilia-Romagna és Szicília tengerparti négyzetméterárai 4000 euró körül indulnak, Veneto környéke még ennél is kicsit drágább, Liguriában pedig ez a tengertől távolabbi ár, az ottani tengerparton a 6000 euró (2,2 millió forint) környéki árak is teljesen elfogadottnak számítanak.
Hasonlóan drága a dél-francia tengerpart is, érdekes kivétel ellenben Spanyolország. Ott a Spainhouses oldal összesítése szerint a tengerpart jelentős részén egész jó minőségű ingatlanokat lehet kapni négyzetméterenként 3000 euró (1,14 millió forint) környéki áron, vagyis nagyjából olyasmik az árak, mint a Balaton népszerűbb helyein, de Sevilla és Valencia környékén még ennél is jóval olcsóbban is hozzá lehet jutni házakhoz, lakásokhoz. Persze a luxus a spanyoloknál sem olcsó, Marbellán például 4850 euró, 1,84 millió forint, a város leginkább felkapott részein pedig közel 5300 euró, kétmillió forintnál is több az átlagos ár négyzetméterenként.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.