A magyar lakhatási kultúra alapja az, hogy az ideális cél a saját tulajdonú lakás vagy ház – látszik ez azon a számon is, hogy míg nálunk az emberek 91 százaléka saját lakásban él, az EU-átlagban ez az arány a 70 százalékot sem éri el. Közép- és Kelet-Európa más országaiban is olyan a hozzáállás, mint itt, nyugaton sokkal kevesebben tartják fontosnak azt, hogy saját lakást vásároljanak.
Az Európai Unió lakosságának 69,8 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, Magyarországon viszont ez az érték 91,3 százalék, ami a harmadik legmagasabb arány az egész EU-ban, Románia és Szlovákia mögött, Horvátországgal azonos szinten állva.
Az Eurostat adatai mellé a Duna House tette oda a saját részletesebb elemzését. E szerint a 2018-ig lassan csökkenő tulajdonosi arányt az otthonteremtési kedvezmények fordították ismét emelkedő irányba. A növekvő arány a lakhatási lehetőségek elérhetőségének szempontjából előnyös, azonban akadályozza a bérleti kultúra fejlődését és a társadalmi produktivitás szempontjából kulcsfontosságú lakossági mobilitást – írták.
Nyugat-Európában már jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok: Hollandiában 69, Svédországban 64,5, a franciáknál pedig 64 százalékban, a német ingatlanállománynak alig a fele tölti be a saját otthon funkcióját.
Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője úgy kommentálta el: Magyarországon „szinte mindenki saját otthonra vágyik, beépült ez az ideál a magyar lakáskultúrába. Ragaszkodunk a saját tulajdonhoz és a saját vagyon megteremtéséhez, és jelenleg a legnagyobb értéket az ingatlan képviseli.”
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.