Elsőként érdemes tisztázni, hogy mitől lesz egy ingatlan könnyűszerkezetes, ugyanis több olyan ingatlantípus is létezik, amire a köznyelvben ezt a kifejezést használják. A könnyűszerkezetes házak általában fa- vagy acélvázzal rendelkeznek, de manapság leginkább az előregyártott, teljes helyiségmagasságú, fa vázszerkezetű épületeket értjük alatta.

“Fontos, hogy ne keverjük össze a könnyűszerkezetes házakat a mobilházakkal vagy konténerházakkal, hiszen ezek nemcsak külsőre térnek el, de általában a céljukat tekintve sincs egyezés” – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője. Hozzátette: egyszerűen megfogalmazva a könnyűszerkezetes házak kívülről ugyanúgy néznek ki, mint a hagyományos szerkezetű házak, csak gyorsabb és olcsóbb őket felépíteni, mivel a ház paneleit a helyszínen szerelik össze.

Ha viszont nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségben saját forrás, akkor felmerül a kérdés, hogy a hitelintézetek hogyan viszonyulnak a könnyűszerkezetes ingatlanok finanszírozásához, illetve befogadnak-e fedezetként ilyen típusú házakat.

A Budapest Banknál azokra a könnyűszerkezetes lakóingatlanokra lehet felvenni lakáshitelt, amelyek ÉME/ETA tanúsítvánnyal vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkeznek, emellett építési hitel is igényelhető ilyen típusú ingatlanokra. Azoknak az ingatlanoknak a finanszírozásáról, amelyek nem rendelkeznek ÉME/ETA tanúsítvánnyal vagy teljesítménynyilatkozattal, egyedi döntések születnek.

A CIB Bank is azt közölte a Bank360-nal, hogy amennyiben az igénylő benyújtja a megfelelő dokumentumokat, és az ingatlan az értékbecslés alapján elfogadható fedezetként, akkor nem kizáró ok a finanszírozás során az, hogy könnyűszerkezetes az ingatlan.

A K&H Banknál könnyűszerkezetes elemekből készült lakóház abban az esetben fogadható el fedezetként, ha a mindenkori jogszabályi előírások alapján építik fel. Építés alatt álló új ingatlan finanszírozása esetén minden esetben be kell mutatni az éppen aktuális építésügyi előírásoknak megfelelő ÉME/ETA/NMÉ engedélyt, mely az építési engedélyezési dokumentáció részét képezi.

Az MKB Bank közlése szerint náluk sem kizáró ok, ha a szerződésbe bevont ingatlan könnyűszerkezetes.

Az OTP Banknál a fedezeti ingatlanokra vonatkozóan nincs szerkezeti megkötés, a könnyűszerkezetes házak mellett akár a vályogházakat is elfogadják, feltéve, hogy az érték-megállapítás alapján a bank forgalomképes ingatlanként határozza meg, és arra érvényes vagyonbiztosítás köthető.

A Takarékbanknál minden esetben az értékbecslés során dől el, hogy bevonható-e az ingatlan fedezetként a hitelszerződésbe, de alapesetben a könnyűszerkezetes házakat is elfogadják.

Csokkal is működhet, de a biztosítás drágább

A bankoktól érkező információk alapján semmi akadálya tehát annak, hogy egy könnyűszerkezetes ház megvásárlására vagy felépítésére vegyünk fel jelzáloghitelt, feltéve, hogy az ingatlan megfelel az előírásoknak és az értékbecslő is jóváhagyja a tranzakciót. Könnyűszerkezetes házra akár állami támogatás segítségével is szert tehetünk, mivel a csok esetében az ingatlanra nézve szerkezeti megkötés nincs – más kritériumoknak azonban meg kell felelni.

A könnyűszerkezetes házak sok tekintetben költséghatékonyabbak, mint a hagyományos szerkezetű házak, hiszen kevesebb alapanyagra van szükség és télen olcsóbb fűteni. A biztosításnál azonban valamivel magasabb árakkal kalkulálhatunk, minta hagyományos lakóházaknál – éves szinten akár több tízezer forinttal is megdobhatja a biztosítási díjat, ha könnyűszerkezetes a ház.