A főváros vonzáskörzetében ugyan keresettek a 200 millió forintnál drágább luxus családi házak is, de nehéz a vevői elvárásokat a kínálattal összeegyeztetni – írja az fővárosi agglomeráció lakáspiacát elemző Otthon Centrum.

Az ingatlanos cég közreműködésével idén értékesített használt családi házak adatai alapján egy négyzetméterre vetítve a pilisvörösvári járás települései voltak a legdrágábbak (470 ezer forinttal), míg Dunakeszi és Szentendre térségében ennél valamivel kisebb középérték alakult ki (400 ezer forint).

A szektor többi járását ennél alacsonyabb fajlagos négyzetméterár jellemezte (300-390 ezer forint), a legolcsóbb továbbra is az agglomeráció délkeleti szektora: Gyál, Vecsés és a környező települések. A tavalyi év első negyedévéhez képest elsősorban az olcsóbbnak számító településeken emelkedtek az árak 5-10 százalékkal.

A 2014-2019 közötti időszakot összegző végleges statisztikai adatok szerint a legtöbb tranzakció a Szigetszentmiklósi járásban történt, ahol majdnem 11 ezer adásvételt tegisztrált a cég, a következő Dunakeszi (10,5 ezer), majd Érd (9 ezer). A legkevesebb ingatlan a Szobi járásban cserélt gazdát a legutóbbi öt évben (1500), de a Nagykőrösi (2000) és Aszódi járások (2200) sem voltak igazán kiemelt célpontjai a vásárlóknak.

Az agglomeráció észak-budai szektorában az Otthon Centrum idén érezhetően erősebb negyedévet zárt, mint tavaly, a piac igazán februártól lendült be.

Minden ingatlantípust erős forgalom jellemzett, a külterületi, egykori zártkertektől a 200 milliónál drágább luxus családi házakig egyaránt nagy volt a kereslet a régióban, de nehéz a vevői elvárásokat a jelenleg elérhető kínálattal összeegyeztetni

– idézték a közleményben Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét.

Az új projektek közül a legnagyobb szentendrei fejlesztés utolsó lakásai már márciusra elfogytak, de ikerházak, illetve kisebb társasházak továbbra is elérhetőek. Pilisjászfalun folytatódik a Somlyóvölgy-fejlesztés, ami a település legkedveltebb része. Piliscsabán Klotildliget és Magdolnavölgy a két leginkább keresett településrész.

Szentendre a lélektani határ

A 11-es út mentén Szentendre a lélektani határ: a lakást, házat keresők többsége ennél már nem szívesen költözik távolabb a fővárostól, esetleg még Leányfalu kerül a célkeresztbe, de a vevők nagyobb része Tahitótfalut már túl távolinak tartja.

A Duna túlpartján, Dunakeszin továbbra is erős a kereslet, de a város lakosságszáma elérte az infrastrukturális teljesítőképesség határát a közlekedés és az intézmények kapacitása terén is, alighanem ez a magyarázata, hogy idén nem is indult új társasház építés.

Nyugaton Budaörs fejlődik a legdinamikusabban

A nyugati, délnyugati szektor településein (Solymártól Budaörsig, és kicsit távolabb, Telki, Páty, Zsámbék és környéke) negyedével több adásvétel volt idén, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Az új építésű ingatlanok zöme ikerház, illetve iker-társasház, a felsorolt települések közül Budaörs fejlődik a legdinamikusabban.

Érden az új építésű ingatlanok iránt tavalyhoz képest fokozottabb érdeklődés érzékelhető, de márciusban már a használt ingatlanokra is több volt az érdeklődő. A megnövekedett kereslet húzza a vállalkozókat, társasházak, ikerházak, sorházak épülnek, még 600 ezer Ft/m2 vagy ennél is kedvezőbb áron.

Délen Szigetszentmiklós vezet

A déli szektor egyik legdinamikusabban fejlődő városa Szigetszentmiklós, amely iránt tovább nőtt a kereslet, és az adásvételek száma is magasabb volt idén, mint egy éve. Épül egy százlakásos társasház a városközpontban, van luxuslakópark és nagyon sok az új családi ház és ikerház is. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az infrastrukturális hiányosságok akadályozzák az újabb lakóterületek fejlődését.

A feltételeknek megfelelő vásárlók szinte mindegyike él az állami lakástámogatásokkal, de ez a felkapottabb régiókban csak kiegészítő forrás, emellett komoly megtakarítással kell rendelkezni egy új ház vásárlásához.