Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Scheer Sándor, a piacvezető magasépítő alapító-vezérigazgatója (és a McDonald’s magyar tulajdonosa) a koronavírus hatásáról, árakról, bérekről és a lánctartozásokról is megszólalt.
„Nehéz a mostani körülmények között a beruházóknak irodafejlesztésre elszánni magukat, hiszen mindenhonnan azt hallani, hogyan nyer teret a home office. Pozitív impulzust várnak, az építőipartól például egyértelműen azt, hogy olcsóbb legyen” – mondta a Kopaszi-gáton épülő MOL Campus irodaház 120 méter magasra tervezett épületének sajtóbejárását követő beszélgetésen Scheer Sándor, a Market Zrt. alapító-vezérigazgatója. A járvány hatására a Market párhuzamosan futó megrendeléseinek száma a szokásos 30–32-ről 25-re csökkent, „ezért gyorsítani tudtunk több projekten, munkát tudunk előre hozni, hogy a kapacitások lekötve maradjanak. A karantén ideje alatt a Kopaszi-gáton 3–4 hét előnyre tettünk szert a tervezett ütemezéshez képest, a menedzsmentnek pedig a napi prés lazulásával 20–30 százalékkal több ideje maradt gondolkodni.
De a jelen körülmények között egy hétre tudunk előre tervezni.
A kereslet szűkülése miatt a Market most szinte minden szakmunkára tud megfelelő képzettségű embert találni. Egy esetleges jövőbeli munkaerőhiány Scheer szerint orvosolható lenne azzal, ha 20–30 százalékkal javulna a teljesítmény. „Ausztriában is rengeteg magyar munkás dolgozik, mégis máshogy teljesítenek, mert más a követelmény.
A külföldről hazatért szakmunkásaink munkakörnyezetében sokkal nagyobb a rend.
A szakember úgy véli, ha az osztrák bérből levonjuk a szállás és az ottani drágább élelmezés, valamint a hazautazás költségeit, szinte a magyar bért kapjuk meg. „Egy jó burkoló itthon is megkeres 500 ezer nettót. A nagy különbség az, hogy Ausztriában teljesen szabályosan foglalkoztatják, és csak 8–9 órát dolgozik.” A munkaerőhiány megoldásával kapcsolatban Scheer azt mondta, igyekeznek pályakezdőket felvenni, akiket képeznek, „mert bár végeztek szakiskolát, munkaerő-piaci szempontból képzetlenek.”
Az elmúlt évek munkaerőhiánya máig tartó folyamatokat indított el az ágazatban: a járvány előtt Scheer becslései szerint 115 százalékon pörgött az építőipar, és 2016 után – mivel válogatni lehetett a munkák között – felfelé indultak az árak. A szakkivitelezők bérei emelkedtek, de „nem minden marad náluk, van „súrlódási veszteség” is: több a munka, ügyetlenebbek, képzetlenebbek az emberek, és mások is jobban keresnek az építési láncban. A szakember úgy látja, „kezd visszatérni az egészséges verseny az építőiparba, amire 4–5 éve nem volt példa.
Most nem a beszállítóknak kell udvarolni, ők dolgoznak azért, hogy részt vehessenek egy projektben, terméket tudjanak eladni, beszállítók lehessenek.
Volt olyan betonos cég, amelyik miatt korábban fél napokat várt egy brigád, mert annyira leterheltek voltak, hogy nem szállítottak időben. Most erre a munkára már van leányvállalatunk, a betonüzem pedig levelekkel bombáz minket, hogy van-e munka.” A verseny miatt bizonyos alapanyagok árai lefelé mozdulnak, pl. a már említett betoné, vagy a hőszigetelőké. „Mindez akkor maradna egészséges szinten, ha két hónapon belül konszolidálódna a helyzet.”
„Állami megrendelések esetén a kivitelező akkor kapja meg a jussát az államtól, ha bizonyítja, hogy kifizette az alvállalkozóit, ráadásul használatbavételi engedély előtt az építőipari céget is ki kell fizetni – emiatt nem is tudnak működni például azon lakóparkfejlesztők, akik mindig elszaladtak az utolsó 20 százalékkal” – véli Scheer. Az elmúlt egy hónapban ugyanakkor érkeztek figyelmeztető jelek a lánctartozások eszkalálódása kapcsán: „Volt egy-két megkeresésünk, hogy azonnal fizessünk scontóval, mert más nem fizet. Ez azt jelenti, hogy szükség lesz az új építőipari kedvezmények ösztönző hatására, hiszen ha beszakadna az építőipar, mindenki a saját pénzügyi érdekeit képviselné.”
"Mára megtanultunk lakóingatlant építeni"
Bár a Market tavalyi 188 milliárd forintos árbevételének csaknem felét az ipari beruházások tették ki, lakásokat is fejlesztenek. „Belevágtunk 4–5 éve, vannak e területtel is foglalkozó projektek, mint pl. a Kopaszi-gáton épülő BudaPart. Két veszteséges év után megtanultunk lakóépületet építeni, ami egy speciális műfaj, másfajta gondolkodással, hozzáállással.” Ahogy Scheer fogalmazott, „Kiszámíthatónak kellene lennie az építőipar egyik lábának: ami egy nagyjából tíz évre szóló stratégiát jelentene a lakásépítéseknél, másképp nem lehet megépíteni a megújuláshoz szükséges évi 30 ezer lakást. Ez a láb viszont billeg, ha az áfa változik. Az általános 5 százalékos áfa ugyan jót tenne a lakásstratégiának, de mit tenne a költségvetéssel? 27 százalékos áfa mellett is lehetne kiszámítható piacot építeni. A kedvezményes áfa kivezetésekor számolni kellett volna, és konszenzusos döntést hozni.”
A Market az árfolyamproblémákat a 2008–10-es időszakból szerzett tapasztalatok alapján kezeli. „Akkor borzasztó sok pénzt buktunk, most két emberünk csak ezzel foglalkozik. A kiszámíthatóság itt is fontos lenne, ha beállna például 360-ra az árfolyam, akkor azzal számolnánk hosszú távon. Míg az állam forintban rendel, a versenyszféra euróban gondolkodik. Állami munkán a fedezet 3-5 százalékát is el lehet bukni az árfolyam miatt, ezért fontos a megfelelő megrendelői mix összeállítása” – véli a szakember.
A Market nyugati mintára beruházói, ingatlanfejlesztői, tervezői és generálkivitelezői lábakon is álló leányvállalati rendszert épített ki. „Az ipari beruházások 60-70 százalékát saját cégekkel valósítjuk meg, nem vagyunk kiszolgáltatottak. A BudaPart pedig az első projekt, melybe tulajdonosként, ill. a Property Markettel fejlesztőként is beszálltunk.” A beruházó Market Asset Management egyébként a nemrég műemlék jellegét vesztő Bem téri Radetzky-laktanyát is jegyzi. Idén a BMW-megrendelés csúszása és az átcsoportosítások kapcsán 10 százalékos lassulás miatt 180 milliárd forint árbevétel várható, a tavalyi nyereségaránnyal. (2019-ben a társaság 188,7 milliárdos árbevételt ért el, ami az előző évit 50 milliárddal haladta meg, adózott eredménye 7,1 milliárd forint lett.)
Scheer Sándor az új vállalatirányítási Microsoft-szoftverről is beszámolt, melynek beszerzésére a McDonald’s-nál szerzett tapasztalatai ösztönözték. „Láttam, hogy az adatok segítségével milyen jól lehet teljesítményt növelni, most ezt alkalmazzuk az építőiparban is. Ki tudjuk mutatni, ha egy beszállító szisztematikusan árat emel, ha egy alvállalkozó túl sok emberrel dolgozik stb. Több 100 millió forintot költünk erre idén, remélem, kitermeli az árát.”
Vezető képünk: az épülő MOL Campus látványterve
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
