Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Csúfos állapotban levő lakóházak, üresen álló szállodák, felállványozott műemlékek várják a főváros világörökségi területein, hogy régi pompájukban fogadják a külföldi turistákat, ha véget ér a járvány. Budapest 7+1 ismert épületének hányattatott sorsát idéztük fel.
Operaház
Ybl Miklós 1884-ben átadott, világhírű épületét nemcsak felújítják, de az ígéretek szerint az eredeti állapotára állítják vissza a belső tereket, emellett 21. századi színpadtechnikát szerelnek be a nyolcvanas évek örökségeként megmaradt NDK-s selejt helyett. Ez is magyarázhatja, hogy amíg az eredeti tervek még arról szóltak, hogy 2019. január 1-re lezárul a rekonstrukció, a 2017 őszén megkezdődött felújítás már lassan három éve húzódik, és a legfrissebb – januári – állapot szerint a társulat a 2021/2022-es évadra, vagyis legkorábban jövő ősszel költözhet vissza az épületbe.
A 9,2 milliárdos költségkeret is több mint háromszorosára nőtt már, legutóbb márciusban biztosított pár milliárd forint plusz pénzt a kormány az Andrássy úti palota, illetve a felújítással egy időben próbateremnek kialakított Kőbányai úti Eiffel-műhelyház rekonstrukciójára. Így a teljes költség már meghaladja az ötven milliárdot.
Drechsler-palota
Az Operánál sokkal inkább hányatott sorsú a vele szemben található, sokáig a Balettintézetnek helyet adó 24 lakásos bérház, a Drechsler-palota. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1886-ban átadott épület, amely a benne működő, a korabeli képekről ismert kávéházról kapta a nevét, 1993-ban került a VI. kerületi önkormányzathoz, négy évvel később pedig – néhány külföldi (offshore-stróman) cég után – előbb egy izraeli, majd egy portugál szállodaépítő befektetőhöz. Aztán nem történt semmi. Az állóvízbe 2013-ban dobott egy kavicsot Orbán Viktor, amikor Tarlós István főpolgármesternek egy közös buszozáson az épület előtt felvetette, szeretné visszaszerezni a portugáloktól, de ehhez a fővárosra is szüksége van: „kezdeményezzétek, hogy legyen egy ilyen törvény, és én csinálok egy olyat”.
A kisajátítás végül nem történt meg, de jött újabb tulajdonos, a katari QPR személyében, és egy újabb ígéret, megint csak egy luxusszálloda építéséről. 2017-ben pedig az újabb tranzakció, a vevő – egyben a jelenlegi tulajdonos – a Marriott lánchoz tartozó W Hotels Worldwide, amely azt ígérte, 2020-ra W Budapest néven nyit szállodát a palotában. Újabb több mint két év telt el, mire elkezdődtek a munkálatok, és ki tudja, mikor fejeződnek be.
Andrássy út 47.
A Liszt Ferenc térnél található bérház leginkább állványairól válhatott híressé az elmúlt évtizedekben. Pedig a Freund Vilmos és Quittner Ervin tervei alapján 1880-ban átadott, eklektikus stílusban épült palota neoreneszánsz díszfestéssel ellátott kapualja és főlépcsőháza is komoly értékkel bír, és a főváros történetének szerves része volt kávéháza, a Palermo, ahol Ady Endre és Molnár Ferenc köre is megfordult.
Ahogy eredetileg, úgy most is luxuslakásokat alakítanak ki az épületben, amelyet a kivitelező Bayer Construct Zrt. tervei szerint 2022-re adhatnak át.
Andrássy út 83–85.
2014 júliusában sokkolta a budapestieket a Kodály körönd egyik sarkán álló bérház felső szintjeit elpusztító tűz. Az Andrássy út 83-85. szám alatti ház kálváriája azonban nem ekkor kezdődött el. A négyszintes bérház építése 1882-ben kezdődött Kauser József tervei alapján, a MÁV Nyugdíjintézetének megbízásából. Az épület az államosítás után is a vasút tulajdonában maradt, 1952-ben viszont állami tulajdonba került. Hat évvel később tatarozták, ezután az állaga folyamatosan romlott.
2000-ben az önkormányzat a tetőszerkezet és az aládúcolt folyosó felújítása fejében adta át az épület felső szintjének lakásait és a tetőteret az Király utca 20-Alfa 1. Kft.-nek, amelynek helyét az SCD csoporthoz köthető offshore cég vette át. A következő 12 évben a szerződésmódosításokon túl azonban jobbára annyi történt, hogy 2005-ben a HVG korábbi cikkében „a nagy tőkeerős izraeli ingatlan-befektető cégek üzleti felhajtójaként” emlegetett Arie Yom-Tov izraeli üzletember projektcége vette át a beruházást, és már tulajdonjogot is kapott a bérleti jog helyett a felső szinti önkormányzati lakásokra. A felújítás azonban soha nem fejeződött be, az aládúcoláson túl mindössze egy később végzetesnek bizonyult bontás történt a tetőtérben, a ház pedig lassan életveszélyessé vált.
A lakók tiltakozása után az önkormányzat szerződést bontott és felszámolási eljárást kezdeményezett, amely nem sokkal a 2014-es tűz előtt zárult le. Július 15-én az előző napi viharok során megsérült tetőszerkezet javítását végezték, amikor a szigetelőlemez hevítése közben kigyulladt a tetőszerkezet. A katasztrófa után hét hónapig maradt minden tetővédelem nélkül a ház, végül a műemlékvédelem fedte be egy ideiglenes szerkezettel.
2017 októberében 273 millió forintért vásárolta meg az önkormányzattól a területet a Körönd Koncepció Kft. – nagyjából ugyanannyiért, amennyit a kerület vezetése a veszélymentesítésre költött 2015-ben. A társaság 2021 tavaszára ígéri a felújítást, amelynek keretében 44 lakást alakítanak ki a felső szinten és a tetőtérben.
Tőzsdepalota
Több mint tíz éve áll már üresen a Szabadság tér egyik legnagyobb épülete, az 1905-ben Alpár Ignác tervei alapján megépült palota, amely 1948-ig a tőzsdének, 1955-től 2009-ig pedig az MTV-nek adott otthont. A műemléképületet még 2006-ban 4,5 milliárd forintért vásárolta meg a kanadai Tippin Corporation, amely ugyan 2011-re már a felújítás befejezését ígérte akkor, ám nem siette el a rekonstrukciót: a társaság 2014-ben jelentette be, hogy felújítják és 2017-től irodaépületként hasznosítják a palotát.
Az átadás tervezett időpontjában azonban a Napi.hu már arról írt: pletykák keringnek az épület eladásáról. Ezt akkor cáfolták, sőt, látványterveket mutattak be arról, hogyan is fest majd az épület a 2018-ban induló rekonstrukció végén – akkori menetrend szerint az első ütem 2019 végére készült volna el.
Klotild és Matild palota
Gigantikus városkapuként tornyosul az Erzsébet-híd pesti hídfője elé a két eklektikus palota, amelyet Habsburg Klotild Mária főhercegné megrendelésére, Korb Flóris és Giergl Kálmán elképzelései szerint 1902-re építettek fel. A 48 méter magas épületek felsőbb szintjein lakások és irodák kaptak helyet, lent üzletek, galériák, kávéházak, Krúdy a déli – a népnyelvben Matildként emlegetett palota – földszintjén található kávéházban írta a Szindbádot. Itt a háború után önkiszolgáló étterem, ma pedig kaszinó működik. Amíg ez az épület az önkormányzat kezében maradt, az északi palota a rendszerváltás után a Magyar Posta kezébe került, amely 2000-ben döntött az eladásáról, a vitatott tranzakció után – a posta egy cégbe apportálta az értékes ingatlant – két évvel pedig az olasz Beghelli család tulajdonában levő ingatlanfejlesztő cég, a Sifim vásárolta meg. A vételár kétmilliárd forint volt, a felújítás költségét ennek a kétszeresére tették akkor.
Az évek során az irodafunkció fenntartása, lakások kialakítása és luxusszálló építése is felmerült, végül utóbbira esett a döntés. Az átadás első időpontja 2007 volt, ám csak 2006-ban láttak hozzá, és végül 2012-ben nyitotta meg a kapuját a jordán üzletemberek által üzemeltetett Buddha Bar. A luxushotelt 2019 januárjában zárták be, amikor az épület katari kézbe került az olaszoktól.
A Matild-palotaként ismert déli épület sorsa is kalandos volt: az önkormányzat 2014 nyarán adta el a török elnökhöz közeli üzletember-politikus Hasan Özyer magyarországi cégének 2,6 milliárdért – vagyis nem sokkal több pénzért, mint amennyit 2002-ben az olaszok fizettek a másik épületért. Itt Marriott luxushotelt terveztek, 2018-as átadással. A dolgukat segítette, hogy 2016-ban a kormány kiemelt beruházássá minősítette a fejlesztést, ennek ellenére csúszik a befejezés. A Marriott honlapja szerint most idén őszre tervezik az átadását a The Luxury Collection első magyarországi szállodájának.
Citadella
Határidőket és a költségek megsokszorozódását egyelőre nehéz lenne számonkérni a Citadella esetében, legfeljebb azt a kérdést tehetjük fel: miért kellett mostanáig várni arra, hogy az állam végre belefogjon az emblematikus hely felújításába. Az évtizedek óta elhanyagolt Gellért-hegyi erődítmény rehabilitációját a múlt héten jelentette be a Budai várnegyed rekonstrukciójáért felelős kormánybiztos. Fodor Gergely azt mondta: a fejlesztések 2022-ig tartó első üteme az erődre, a falaira és a környezetének rendezésére fókuszál, majd 2023-ban a nyugati ágyútoronyban megnyílik a magyar szabadságküzdelmeket bemutató kiállítás is. Az állapotfelmérés és a régészeti feltárás után a belső udvar felújítása és a falak rekonstrukciója várhatóan az ősszel indulhat el. Az állapotfelmérés érinti a Szabadság-szobrot is – ez derítheti ki, szükség van-e annak a felújítására.
Az erődöt 1854-ben emelték a Habsburgok, a 220 méter hosszú falrendszer célja a védelmen túl a pesti lakosság megfélemlítése volt: a kazamaták ágyúi a Duna túloldala felé néztek. A katonaság 1889-ben kivonult belőle, és Budapest II. világháborús ostromát leszámítva katonai szerepe nem volt az erődítménynek. A hatvanas évektől már turisztikai desztináció, részben a Szabadság-szobor, de főleg a panoráma adta vonzerejét, az erődben pedig éttermet alakítottak ki. Ez 2014 óta zárva tart, ennek azonban nem az az oka, hogy életveszélyessé vált volna a terület. Az állam a világörökségi törvényre hivatkozva igyekezett kiebrudalni a bérlőket, végül kommandósokat vetettek be ennek érdekében. 2015-ben pedig az állami Várgondnokság a terület vagyonkezelését is átvette az I. kerülettől.
A bérlőkkel (köztük volt a rossz emlékű Zóna taxi vezetője, Veres István) folytatott pereskedés és az állami einstand után 2016-ban indított a Miniszterelnökség ötletpályázatot a terület hasznosítására, itt szerencsére a Makovecz Imre által kitalált panteon megépítése nem aratott tetszést. Ezek után azonban újabb négy évet kellett várni arra, hogy a rossz állapotban levő terület fejlesztése végre elinduljon.
SZOT-szálló
Fénykorában megosztó volt a felhévízi tájképre rátelepedő modern épület, azzal kapcsolatban azonban aligha van vita, hogy a csupaüveg csodából betontorzóvá silányuló épületroncs szégyenfolt volt a budai látképben. A több mint 500 fős gyógyszálló 1968-1971 között épült, és a rendszerváltásig működött. A kilencvenes években a Globex cégcsoporthoz került, amely – mielőtt a Postabank-botrány magával sodorta volna az évtized végén – hitelből luxusszállodává akarta átalakítani a helyet.
Az építkezésből csak a felső szintek visszabontása valósult meg, ennek köszönhette a főváros a két évtizedig látható torzót. A kétezres években a Globex-károsultként az ingatlant megszerző soproni önkormányzat a Pro-Hill Kft.-nek adta el, amely még magasabb és még szélesebb épületet tervezett a helyére, előbb hotellel, majd amikor ezt nem engedték, majdnem száz luxuslakással, amelyeknek négyzetméterét 2004-ben 1-3 millió forintra taksálták.
A határidő 2008 ősze volt – aztán jött a válság, és átadás helyett félkész állapotban árverezték el az ingatlant. 2015-ben érkezett Wáberer György, aki a CIB Csoporttól vette meg a torzót, két évvel később pedig bejelentette: indulhat az építkezés, amely 2019 második felében zárulhat le. A bontással indult építés után az Elysium lakópark néven újjászülető monstrum magasabb lett, mint korábban (a tetején levő étterem nélkül), és akárcsak elődje, üvegborítást kapott, a város egyik legszebb panorámájával – ezt jövőbeli lakói élvezhetik majd.
* * * Személyi hitel, ha rövid időn belül pénzre van szükség
Előfordul, hogy hirtelen nagyobb összegre van szükségünk – pl. lakásfelújítás, autóvásárlás –, ebben a helyzetben a személyi kölcsön lehet az ideális megoldás, ugyanis akár egy héten belül a számlánkon lehet a szükséges összeg. A Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátorával pár perc alatt kiválasztható a legkedvezőbb hitelajánlat.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
