Ingatlan hvg.hu 2019. október. 02. 10:33

160 ezer forintba kerül az átlagos budapesti albérlet

A tavalyinál lassabb ütemben drágulnak a kiadó lakások.

Budapesten és a legnagyobb egyetemi városokban az idén is nőttek a bérleti díjak, de jóval lassabb ütemben, mint a korábbi években, amikor két számjegyű volt a drágulás – derül ki az ingatlan.com összesítéséből.

Budapesten a kiadó lakások átlagos bérleti díja idén októberben 160 ezer forint volt, azaz éves összevetésben 7 százalékkal nőttek az albérletárak. A kereslet lényegében stagnált, de ez továbbra is jelentős érdeklődést takar. A fővárosi eladó lakások iránti kereslet megcsappant idén június óta elsősorban azért, mert kevesebb befektetési célú lakásvásárló van jelen, az albérletpiacon viszont a kereslet folyamatosan újratermeli magát.

Debrecenben idén októberben a kiadó lakások átlagos bérleti díja 100 ezer forintot tett ki, ez éves szinten pedig 5 százalékos volt az áremelkedés.

Szegeden most átlagban 100 ezer forintért lehet lakást bérelni havonta, 2018 októberéhez képest a szegedi albérletek csak 5 százalékkal drágultak.

Pécsen tavaly októberhez viszonyítva 6 százalékkal 95 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj

Két városban csökkentek az átlagos bérleti díjak tavaly októberhez képest: Sopronban 110 ezer, Szolnokon pedig 90 ezer forintos lakbért kérnek el havonta a tulajdonosok, ami éves szinten 8 és 10 százalékos csökkenésnek felel meg.

A legnagyobb drágulást Miskolcon mérték: az ottani albérletpiacon most átlagosan 80 ezer forintért lehet lakást bérelni. Ez 14 százalékos emelkedést jelent.

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 06. 09:30

MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát

A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.