Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Aggódik az UNESCO a lágymányosi magasház miatt, amely tönkrevágná a budai Várhoz tartozó látképet, és ezzel a nemzetközi védettségét is fenyegeti. A kormány ezt mindenképpen el akarja kerülni, ezért egyeztetéseket szervez szeptemberben. Elképzelhető, hogy jó időre csengettek a budapesti magasházaknak. Orbán Viktor erkélyét közben sikeresen megvédte a kormány az UNESCO-nál.
A kormány a legcsekélyebb mértékben sem hajlandó kockáztatni a budai Vár védettségét
– hangsúlyozta többször is a hvg.hu érdeklődésére Csepreghy Nándor államtitkár. Így azt is komolyan veszi a kabinet, hogy az UNESCO aggodalmát fejezte ki a Lágymányosi-öbölben építendő toronyház miatt. A 120 méteres épületre már engedéllyel rendelkező BudaPart-projekt így lassan gondolkodhat az újratervezésen. Kérdés, hogy mit tud tenni a kormány, hogy a Vár és a város sziluettjét a nemzetközi örökségvédők iránymutatása szerint megóvja.
Ezzel újabb fejezetéhez ért a budapesti magasházálmok évtizedes története. Úgy tűnt, hosszú idő után épülhet egy a város peremén, ám az UNESCO Világörökségi Bizottsága határozatot fogadott el, amelyben aggodalmát fejezi ki a Lágymányosi-öbölben felépítendő 120 méteres toronyház miatt. A szervezet azt is kéri, hogy 2017 végéig ne adjanak ki engedélyt Budapesten magasházak építésére – ugyanis épp év végére elkészül az érintett projektek felülvizsgálata az ICOMOS által, ami az UNESCO műemlékvédelmi szervezete. A határozat akár a budapesti városképi világörökségi státusz elvesztésének első állomása is lehet.
Csepreghy: a budavári építkezésekre rábólintott az UNESCO
Ezt akarja tehát elkerülni a kormány, mondja Csepreghy Nándor államtitkár, akihez most már az építészeti kérdések is tartoznak a Miniszterelnökségen belül. A kormány ezért szeptemberben találkozót szervez az UNESCO és az érintett beruházó és a főváros, illetve a XI. kerület képviselői között. Csepreghy elmondta, hogy
a kormánynak nincs közvetlen jogköre ebben az ügyben, mivel itt egy világörökségi hatókörön kívüli, érvényes építési engedéllyel rendelkező beruházásról van szó, ahol épített műemlék sincs.
Faramuci helyzet, hogy a toronyház mégis örökségvédelmi fenyegetést jelent, ezért próbál meg a felek közt közvetíteni a kormány. Miközben Csepreghy elkötelezett örökségvédelmi szereplőként láttatja a kormányt, a Liget és a Vár védelmezői erről mást gondolnak. Mindenesetre a kormánynak olyan fontos a várnegyed védettsége, hogy a központi rekonstrukciós beruházásokat (azaz a Stöckl-lépcső, a Lovarda és a Főőrségi épület újjáépítését, valamint a Karmelita-kolostor átalakítását) is lecsekkoltatták az UNESCO-val, és a szervezet ezekre Csepreghy szerint áldását is adta.
Vagyis az Orbán Viktor kedvéért épített erkély megváltoztathatja a műemléki épület kinézetét, de a lágymányosi vasúti töltésen túl álló torony rombolhatja a Vár kinézetét.
A BudaPart fejlesztői nem látják a problémát
A Garancsi-féle Property Market úgy látja, a fejlesztés megfelel a törvényeknek és előírásoknak, a világörökségi szabályokat is betartja. A magasház "helyzetéből és magassági méretéből adódóan, minden jelentős budapesti nézőpontból a város táji és épített örökségéhez harmonikusan igazodik", nem érinti a világörökségi terület egységes látképét, azt nem változtatja meg. A magasház a világörökségi zóna határától több mint egy kilométerre helyezkedik el (erre az egy kilométeres zónára vonatkozik a törvény szerinti védettségi kötelezettség, azaz itt nem szabad semmit sem megváltoztatni), "így a javasolt 120 méter magas toronyház nem kerül vizuális konfliktusba a domborzattal, valamint illeszkedik az épületek, épületrészek kialakult dinamikájához".
Hogy a Lánchídról nézve a Gellérthegy végében a földből kinövő épület nem kerül vizuális konfliktusba a domborzattal, ezzel tehát a kormány és az UNESCO sem ért egyet. A ház a tervek szerint Pestről csak a Rákóczi-híd hídfője mögüli területről és persze a hídról látszódna, ám a Petőfi, a Szabadság, az Erzsébet, Lánc- és a Margit hídról már nem.
Más fejlesztések is megtorpanhatnak Budapesten?
Csepreghy azt mondja, a jövőbeli szabályozásról, azaz arról, hogy épüljön-e Budapestre toronyház, vagy ne, vitát kell kezdeni. Vannak toronyházpárti építészek, és vannak ellenzők. Államtitkára szerint az ellenzők között van főnöke, Lázár János is. A megengedő vélemény esetében pedig az a kulcskérdés, hogy hova épüljenek ilyen épületek: délen a Csepel-sziget lehetne a határ, északon pedig az Árpád-híd és Hungária körút.
Ebben az esetben azonban más projektek is veszélybe kerülnek. Bár a 120 métert nem éri el az AGORA Budapest legmagasabb épülete (ez "csak" 90 méteres lesz az Árpád-híd lábánál egykor állt buszpályaudvar helyén), de ezek szerint itt is erős kormányzati ellenszéllel kell a fejlesztőnek majd megküzdenie.
Az Építészfórumon Terenyei Pál arról ír az AGORA épületei kapcsán, hogy szerinte a budai Várból (a cikk korábbi verziójában azt írtuk, a Gellérthegyről, ez tévedés volt, elnézést kérünk) nézve épp a Parlament mögött látszódnak, és így tönkreteszik annak távlati képét. Az AGORA Budapest beruházója, a Reavis szerint a terület magasházas övezet, nem része az UNESCO örökségi területének vagy a védőövezetnek. A telek beépítési koncepcióját négy tervtanácsi ülésnek volt témája, a javaslatokat a beruházó beépítette a koncepcióba – a toronyházak terveit most is csinálják, "a magasházak végleges kialakítása további tervtanácsi konzultációk során véglegesedik", áll a Reavis hvg.hu-nak eljuttatott közleményében.
A szabályozási tervek előírják, hogy a városban mely pontokból kell egy tervezett épületegyüttes látványát figyelembe venni: a Halászbástya, a Sándor-palota/Sikló, a Budavári Palota Savoyai terasza, illetve a Várkert Bazár ezek a területek. Azaz ezen az alapon az AGORA épületei belezavarnak az összképbe.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
