Elszálltak az ingatlanárak az üdülőövezetekben is, bár az épületek négyzetmétere még így is jóval olcsóbb, mint a lakások esetében. Ez megmozgatta a vékonyabb pénztárcájú emberek és a gazdag befektetők fantáziáját is.
Nagyon jól jártak azok, akik egy évvel ezelőtt úgy gondolták, hogy gyorsan megjáratják a pénzüket az ingatlanpiacon: ha nyaralóba fektettek, a vagyonuk 10-12 hónap elteltével akár 40 százalékot is gyarapodott. Az áremelkedést a kereslet motiválta, tehát el is tudják passzolni az üdülőt, ha a profitot máris be akarják söpörni.
A legtöbb nyaralót Budapest környékén és a Balatonnál kínálják. Itt a lakásárak is jóval magasabbak, mint az átlagos 280 ezer forint: gyakran meghaladják a négyzetméterenkénti 300 ezer forintot, sőt a tóparton nem ritka a 600-800 ezer forintos vagy annál is magasabb ár.
Ezüst- és Aranypart
Ezek jellemzően a partra épült és tóra néző lakások, üdülők, amelyek körül a parkolók is arról árulkodnak: itt bizony egy luxusnegyed nőtt ki a földből. Vállalkozókról, jómódú polgárokról van szó, akik főként Budapestről járnak le az üdülőbe, de szép számmal vannak hollandok, németek, belgák, csehek vagy szlovákiai magyarok is.
Oroszok már kevésbé fordulnak elő, a szankciók bevezetése óta többségük Hévízt is elhagyta, viszont néhányan a módosabb ukránok és kazahok közül is befektetnek egy-egy nyaralóba a Balaton partján vagy a fürdővárosokban.
A százas lakásszám azért is fordul elő az új építésű balatoni projekteknél, mert már csak elvétve akadnak igazán jó építési telkek. Elég sokan vennének 500-600 négyzetméteres birtokot 15 és 30 millió forint között, ha lenne ilyen – magyarázza a kereslet és a kínálat ellentmondásait az Otthon Centrum siófoki irodájának vezetője, Németh Kornél.
20-30 millió forintos áron mindenért nagy az érdeklődés, de a felkapottabb balatoni helyeken ennyiért már semmit sem lehet kapni. Ha a piacon megjelenik egy jól árazott ingatlan, az egy hét alatt el is kel.
A beépítetlen ingatlanok négyzetméterára a Balaton déli, Budapesthez közelebbi szakaszán 25 és 40 ezer forint között van, de közvetlenül a vízparton 120-130 ezer forintot is elkérnek érte. Egy-egy szép, új családi ház pedig akár 400 millió forintba is belekerülhet.
A nyugati medence
A Balaton északi partján nagyjából Zánkáig érdeklődnek az ingatlanok iránt, a Keszthely környéki nyugati medence kevésbé felkapott. Ott egy hagyományos, nyolcvanas években épült nyaralót még mindig meg lehet kapni 10-15 millió forintért.
Ezen a részen inkább a nyugat-magyarországiak vásárolnak maguknak üdülőt. Némi segítséget jelenthet ennek a régiónak, ha megépül a gyorsforgalmi átkötés az M7-es és Keszthely között, mert akkor másfél órán belül ez a rész is elérhető Budapestről.
Szomszédolás Velencén
A közlekedés javulása lehetővé tette, hogy egyre több olyan nyaralótulajdonos legyen a Balatonnál vagy a Velencei-tónál, aki tavasztól őszig vagy akár egész évre oda is költözik.
Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László úgy tapasztalja, hogy a Velencei-tó már olyan közelinek számít, hogy áprilisban-májusban elindul egy migráció Budapestről. A melegebb hónapokban onnan járnak be dolgozni, vagy az internet segítségével ott dolgoznak, és akár még azt is kihasználják, hogy a bérleti díjak ott alacsonyabbak, mint a fővárosban.
Sokan téliesítik vagy bővítik a frissen vásárolt ingatlant, illetve újonnan építkeznek – mondja az Otthontérkép elemzője, Mester Nándor. 30-40 százalékuk fel is számolja addigi életét, és eladja budapesti, esetleg kelet- vagy dél-magyarországi otthonát.
Felkapott üdülőövezetnek számít még Budapest vonzáskörzetében a Dunakanyar is. A főváros, a Duna és az erdők együttes közelsége vonzóvá teszi ezeket a településeket.
Jó üzlet a nyaraló?
Befektetői szempontból nem biztos, hogy hosszabb távon is megéri például balatoni nyaralókban gondolkozni. A nullaszázalékos kamatok világában és a brókerbotrányok után az elmúlt egy évben annyira felverték az árakat, hogy azok innen már nem nagyon emelkednek tovább.
Ráadásul még mindig terveznek újabb lakóparkokat Siófokon, Zamárdiban, valamint az északi parton, Balatonfüreden és Keszthelyen is. A déli parton rövid időn belül 400-500 új lakás omlik egy nagyjából 12 kilométeres partszakaszra, ami óhatatlanul letöri az árakat.
Ha valaki 30 millió forintért megvesz egy 50 négyzetméteres lakást, még ha ki is adja havi 100-110 ezer forintért, akkor sem tud 3-4 százaléknál nagyobb profitot realizálni. Nagyon magasak a fenntartási költségek is: a wellnessért, a portaszolgálatért négyzetméterenként 200-500 forintot is elkérnek, ami havi 10-25 ezer forintos közös költséget eredményez.
Az Otthon Centrum közvetítőjének tapasztalata szerint a tulajdonosok átlagosan évente három héten használják ezeket a lakásokat, úgyhogy sokan néhány éven belül megunják a saját nyaraló birtoklását. Akik pedig kiadják, azok üzemeltetőket bíznak meg.
Ezek a kisvállalkozók bonyolítják le a bérlőkkel a papírmunkát, fogadják őket, rendbe teszik utánuk a lakást. Egy átlagos, 50 négyzetméteres ingatlant ebben a formában nagyjából napi 30 ezer forintért lehet kiadni, azon osztozik meg az üzemeltető a tulajdonossal.
Keleti árakon
Azoknak pedig, akik csak olcsóbb nyaralást vagy lakhatást engedhetnek meg maguknak, ott van a Tisza-tó, ahol ugyancsak javultak a szolgáltatások az elmúlt években. Az uniós támogatásoknak köszönhetően számos turisztikai beruházás valósult meg, ami a helyi ingatlanpiacra is hatással volt. Az árak azonban még így sem közelítik meg a balatoni vagy az agglomerációs szintet, a 150 ezer forintos négyzetméterár ott már drágának számít.
Országos átlagban egyébként a legtöbb hétvégi házat 10 millió forint alatt kínálják, és többségük 50 négyzetméter alatti. A 120 négyzetméternél nagyobb és 25 milliónál drágább üdülők ritkaságszámba mennek.
Biztos, ami biztosított
Nyaralóvásárláskor van még egy szempont, amire érdemes odafigyelni, ez pedig a biztosítás. Ez egyrészt költség, tehát befektetés előtt ezt is mérlegelni kell. Másrészt nem mindegy, hol és mit vásárolunk, mert azon több tízezer forint sorsa múlik.
Tisztázni kell például, hogy milyen övezetben fekszik az ingatlan: üdülő-, lakó- vagy vegyes övezetben. Az első esetben kizárólag nyaralóbiztosítást lehet kötni, márpedig az eleve drágább, mert ott jellemzően nagyobb a kockázat. Például azért, mert nincs szomszéd, aki észrevenné, hogy valaki rosszban sántikál, vagy ha eltörik egy vízcső, hetek is eltelhetnek, mire észreveszik, hogy folyik a víz. Másrészt egy nyaralóban nem lehet értéktárgyakat biztosítani, csak a szokványos berendezést. Ez lehet luxuscikk is, de nem lehet kiemelt értékű festmény, egyéb műtárgy vagy készpénz.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy régiónként, térségenként más és más lehet a biztosítási tarifa, attól függően, hogy milyen az ott jellemző kárstatisztika. Ha alacsony a kárhányad, olcsóbb lehet a biztosítás. Az ügynöknek is van mozgástere, a konkurenciától függően akár 25 százalékot is engedhet a tarifából. Összességében viszont egy valóban üdülésre használt nyaraló biztosítása akár kétszeresébe is kerülhet, mint egy hasonló méretű lakásé.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.