Az olyan népszerű szökőkutakba, mint a Trevi-kút annyi pénzt dobnak, hogy naponta kell halászni az érméket belőle. De mennyit termel egy ilyen kút és mire fordítják a pénzt?
Ha valaki még nem dobott pénzt a Trevi-kútba: a hiedelem szerint, aki háttal állva a bal válla fölött pénzt hajít a szökőkútba, az élete során egyszer még biztos visszatér Rómába. A turisták olyan elhivatottak, hogy amikor felújítás miatt csontszáraz volt a kút, az sem tartotta vissza őket. A szokásnak annyian hódolnak, hogy hetente nagyjából 14 ezer eurót halásznak kia műemlékből, évente pedig akár egy millió is összejön az érmékből. A Római Katolikus Jótékonysági Karitász emberinek napi egy órába kerül az érmék összegyűjtése, amelyeket aztán a nélkülözők között osztanak szét. A pénzből még egy szociális boltot is nyitottak a szegényeknek, ahol csökkentett árakon lehet vásárolni - írja a Business Insider.
A Las Vegas-i Bellagio szökőkútja ezzel szemben igazi pénznyelő: nem kell gyűjtögetni az érméket, egy vákuumos tisztítórendszer egyszerűn mindent összeszipkáz a kút aljáról, évi 12 ezer dollárt hozva ezzel a szállónak. A pénzt végül non-profit szervezeteknek adományozzák. A Disney híres szökőkútja 18 ezer dollárt hozott 2014-ben, amit nevelőotthonok kaptak. A World Trade Center helyén található 9/11-es emlékműnél is van egy kút, amely úgy hoz évi háromezer dollárt, hogy tilos pénzt dobni bele.
Azonban nem minden szökőkút bizonyul aranybányának, a világ egyik legnagyobb szökőkútjából, a chichagói Buckinghamből például mindössze 200 dollárt kaparnak ki évente.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.