Bár otthonukkal alapvetően elégedettek, a magyar háztartások 85 százaléka tervez a jövőben valamilyen lakásfelújítási munkálatot, sőt közel háromnegyedük három éven belül készül ilyen lépésre – derül ki a CIB Bank és az NRC felmérésből, amelyben a válaszadók úgy saccolták, átlagosan 670 ezer forint kellene a felújításhoz, ezt banki kölcsönből teremtenék elő. A lakásvásárlás után a lakásfelújítás a legelfogadottabb hitelcél a magyarok körében.

A felmérésben a magyarok 43 százaléka úgy nyilatkozott, hogy elégedett otthonával, és 56 százalék jelenlegi lakásában a legboldogabb. 28 százalék egy korábbi otthonában érezte magát jobban elsősorban annak környéke, hangulata, elosztása, vagy az ott vele lakó személyek miatt. Mindössze 16 százalék nyilatkozott úgy, hogy még egyik otthonában sem érezte igazán jól magát.

Az otthon központi szerepet tölt be a mindennapokban: 89 százalék szerint fontos, hogy az ember otthon érezze magát ott, ahol lakik. Így nem véletlen, hogy lakásuk csinosítgatása, fejlesztése folyamatosan foglalkoztatja a magyarokat: a megkérdezettek 91 százaléka már hajtott végre felújítást a múltban is, míg a jövőben 85 százalékuk tervez ilyen munkálatokat. 68 százalék kimondottan szereti szépíteni, csinosítgatni otthonát.

Ami az egyes tervezett felújítási műveleteket illeti, a legnépszerűbb a festés/tapétázás – ezt a válaszadók 83 százaléka tervezi, három éven belül pedig 61 százalék –, ezt a nagyobb háztartási gépek, bútorok cseréje, illetve a konyha, fürdőszoba felújítása követi a sorban. Burkolást a megkérdezettek 68 százaléka tervez a jövőben, 27 százalék pedig már három éven belül, de sokan tervezik a nyílászárók cseréjét is, a válaszadók nem egészen fele pedig úgy nyilatkozott, hogy a tető felújításával, illetve cseréjével kívánna foglalkozni. Új klímaberendezés beépítését pedig csak a megkérdezettek harmada kívánja valamikor napirendre tűzni.

Ami a lakásfelújítás finanszírozását illeti, saját bevallása szerint a megkérdezettek 25 százaléka vesz igénybe banki hitelt a munkálatokhoz, az átlagos költségvetés pedig 670 ezer forint környékén mozog. Azok ugyanakkor, akik hitelből is finanszírozzák a felújítást, már átlagosan 685 ezer forintot igényelnek a pénzügyi szolgáltatóktól, miközben a saját erő mértéke 30 százalék körüli: ez azt jelenti, hogy ők átlagosan közel egymillió forintot fordítanak ingatlanuk felújítására.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a lakásfelújítás, mint hitelcél a lakásvásárlás után a legelfogadottabbnak számít Magyarországon: a megkérdezettek 73 százaléka véli úgy, hogy lakás vásárlásához indokolt lehet hitelt felvenni, és 58 százalék gondolja ugyanezt a felújítás esetében is. Viszonylag széles körben elfogadott – 53, illetve 49 százalékos arány mellett – az orvosi kezelés és a tanulmányok banki finanszírozása is, miközben a gépjárművek, és egyéb tartós fogyasztási cikkek kölcsönből vásárlását már jóval kevesebben látják indokoltnak.

A hitel felvételénél – nem meglepő módon – a legfontosabb szempont a kamat és a teljes hiteldíjmutató (THM) mértéke, illetve a futamidő hossza, amit a válaszadók hozzávetőlegesen kilenctizede figyelembe vesz a döntésénél. A megkérdezettek 69 százaléka figyel emellett az előtörlesztési lehetőségekre, és 57 százalék számára a hitelt nyújtó pénzügyi szolgáltató is fontos szempont a választásnál. A CIB Bank hitelezési szakértője szerint a személyi kölcsönt is egyre többen költik lakásfelújításra.