Ingatlan hvg.hu 2016. november. 10. 14:25

Tizennégy emberből egy soha nem költözik sehova

A magyarok átlagosan 3,4 lakásban élik le az életüket.

Átlagosan 3,4 lakásban élik le életüket, de úgy is mondható, háromszor költöznek életükben a magyarok. Az elmúlt évek ingatlanpiaci fellendülését nézve ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a következő időszakban. Egy évtized átalakította a lakásszerzés módját: a magyarok egyre nagyobb arányban bérelnek lakást, ugyanakkor egyre többen vannak, akik maguk által épített lakásba költöznek.

A KSH 2015-ös lakhatási felméréséből kiderült, hogy mindössze minden tizennegyedik ember éli le az életét abban a lakásban, ahova született. Élete során a magyarok 30 százaléka egyszer, további 30 százaléka kétszer, 33 százaléka még ennél is többször vált otthont. A korábbi, 2003-as felmérés eredményéhez képest többet költözködnek az emberek. Akkor még 3,2, ma átlag 3,4 lakást használ összesen élete során egy ember.

Az elmúlt 12 évben végbemenő változások közül a legmarkánsabb fordulat az albérletek felfutásánál érhető tetten. 2003-ban még a magyarok 10,8 százaléka költözött magánalbérletbe, 2015-re ez az arány közel háromszorosára növekedett, elérte a 27,9 százalékot.  „Az elmúlt évben drasztikusan nőtt az ingatlanok iránti kereslet, amelyet egyaránt befolyásolnak az állami kedvezmények, a különféle munkáltatói juttatások, és a gyarapodó befektetői szándékú vásárlások – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. – Mind vásárlásra, mind albérletre egyre többen vágynak, így a KSH által vizsgált évtizedes tendencia alapján azt várjuk, tovább fog emelkedni az egy életre jutó költözések száma” – mondta az elemző.

--- voting control ---
Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.