Idén tavasszal több, mint 100 Balaton-közeli vendéglátó-ipari egységet kínáltak eladásra a tulajdonosok, közel ugyanannyit, mint tavaly, az árak azonban jelentősen csökkentek – derül ki az ingatlan.com összeállításából, amelyben 2012-tól összesen több mint ötszáz eladásra meghirdetett étterem, kocsma és szálloda kínálati adatait vizsgálta meg.

Idén a Balaton-környéki vendéglátó-ipari egységeket átlagosan 63 millió forintért kínálták a tulajdonosok, ami 27 százalékkal, azaz 23 millió forinttal elmarad a tavalyi kínálati ártól. “Bár a vendéglátó-ipari egységeknél nem csak az átlagos négyzetméterár az irányadó, mert az árat elsősorban az elhelyezkedés, a felszereltség és az épület állapota is befolyásolja, mindenesetre a tendenciákat jól szemlélteti.

„Beszédes az adat, miszerint tavalyhoz képest 9 százalékkal 199 ezer forintra mérséklődött a vendéglátó-ipari egységek átlagos négyzetméterára” – mondja Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A népszerűbb városokban is látható az árcsökkenés: Siófokon az átlagos négyzetméterár idén 246 ezer forint volt, szemben a tavalyi 314 ezres átlaggal, Balatonfüreden pedig 177 ezerre csökkent a tavalyi 247 ezerről. Zamárdiban 23 százalékos volt az árcsökkenés, idén átlagosan 276 ezer forintért kínáltak egy négyzetmétert. A Balaton körül mindössze három olyan település van, ahol növekedés volt megfigyelhető. Balatonlellén tavalyhoz képest harmadával nőttek az átlagos négyzetméterárak, Balatonszárszón és Balatonkenesén pedig 12 és 15 százalékos volt a növekedés. A kínálat egyébként felemásan alakult: a Balaton déli partján az előző évhez képest 10 százalékkal kevesebb, az északi parton pedig 31 százalékkal több vendéglátó-ipari egység keresett gazdát, mint tavaly.

Ennyiért adják most a balatoni nyaralókat

A Balaton északi partján, Tihanyban a legmagasabbak az ingatlanok négyzetméterárai, de a déli parton és a Velencei-tónál már megfizethetőbbek a nyaralók.

Az ingatlan.com szakértője szerint a visszaesés részben azzal magyarázható, hogy a vendéglátóipar munkaerőhiánnyal küzd. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzése szerint összefüggésben lehet azzal, hogy a vendéglátásban dolgozók egyre többen vállalnak munkát külföldön, részben az alacsonyabb magyarországi bérek miatt. A vendéglátósok hiánya pedig több tulajdonost arra késztet, hogy feladják tevékenységüket, és értékesítsék az ingatlant, alacsonyabb áron is.