Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A 3200 négyzetméter nettó hasznos alapterületű Dorottya utcai épületet, amiben a volt kormányszóvivő hotelt fog nyitni, 776 millió forint helyett 582 millióért adta el az önkormányzat a Blikk szerint.
Százmilliókat nyerhettek Giró-Szász Andrásék a belvárosi ingatlanüzleten, az V. kerületi önkormányzat ugyanis az értékesítés előtt 25 százalékkal levitte az eladási árat az ingatlanválságra hivatkozta – tudta meg a Blikk. Így a 3200 négyzetméter nettó hasznos alapterületű Dorottya utcai épülettől például 776 millió forint helyett 582 millióért szabadult meg az önkormányzat a lap szerint.
Korábban az Index írta meg, hogy 2016 elejére tervezik annak a 120 szobás, Dorottya utcai hotelnek az átadását, amelynek a kisebbségi tulajdonosa lesz Giró-Szász András, a Miniszterelnökség kommunikációs államtitkára. A hárommilliárdos vállalkozás többségi tulajdonosa Giró-Szász sógora, Serfőző Péter.
A Blikk most azt írja, az V. kerületi önkormányzat egyszerre öt értékes ingatlanától vált meg 2010-ben: odaadta őket saját önkormányzati cégének, a Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztési és Vagyonkezelő Zrt.-nek, amelyet Rogán Antal fideszes polgármester előterjesztésére eladtak egy luxemburgi cégnek 2,7 milliárd forintért.
Serfőző egy Zrínyi utcai 292 négyzetméteres földszinti üzlethelyiséget is megvett az érdekeltségébe tartozó Simsala Kft. révén, amely a tulajdonszerzés idején éppen egy liechtensteini offshore cég tulajdonában volt. Ezt az ingatlant már el is adták azóta – olvasható a Blikkben.
Az V. kerületi önkormányzat az érintett ingatlanokhoz az eladás előtt alig egy évvel jutott hozzá – jegyezte meg a lap.
Rogán Antal a lapnak nem kívánt válaszolni, a polgármesteri hivatalhoz irányította a lapot, azzal az indokkal, hogy ő már nem polgármester és a hivatal készítette elő az ingatlaneladásokról szóló döntést.
| Az önkormányzat megmagyaráz |
Belváros-Lipótváros önkormányzata levelet juttatott el szerkesztőségünkbe, amelyben kifejtik véleményüket az ügyről. Ők úgy látják, nem felel meg a valóságnak, hogy az önkormányzat a Dorottya utca 8. szám alatti ingatlant áron alul értékesítette volna. A magyarázat azonban nem feltétlenül mond ellent a lap állításainak. Íme: "A Blikk című napilap cikkében az ingatlanpiaci válság előtti értéket vetnek össze a válság kirobbanása utáni forgalmi értékekkel. 2008 és 2009 fordulóján a magyar ingatlanpiac összeomlott, az árak több mint egyharmaddal, átlagosan 30-40%-kal csökkentek. Az önkormányzat ingatlanok értékesítése előtt mindig aktualizált értékbecslést készít, ez nyilvánvalóan tükrözi az aktuális piaci értékeket. A 2008. január-februári nyilvántartási értékeket nem lehet összevetni a 2009. végi helyzettel, hiszen ott az árak már 30%-kal alacsonyabbak voltak. Ez így történt a Dorottya utca esetében is, ahol az ingatlan nyilvántartási értékét nem az értékesítés előtt, hanem a válság kirobbanása után már lejjebb kellett vinnünk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az önkormányzat nem rögtön próbálkozott üres ingatlanjainak eladásával. Először fejlesztésre tettünk kísérletet, ezért apportáltuk az ingatlanokat egy ingatlanfejlesztő cégbe. Az ingatlanok felújításához nem kaptunk elegendő hitelt, ezért először befektetők bevonásával próbálkoztunk. A cég 50%-ának értékesítésére írtunk ki pályázatot úgy, hogy az önkormányzat megtartotta volna a tulajdon felét. Miután ez a pályázat sikertelen volt, és láttuk, hogy az üresen álló ingatlanok további veszteséget termelnek, nemzetközi, nyílt, többfordulós pályázatot írtunk ki az ingatlancsomag egészére. A pályázat az 1 milliárdot meghaladó érték miatt az Európai Unió országaiban bejegyzett cégek számára is nyitott volt, hiszen Magyarország ekkor már az Európai Unió tagja volt, és ezt a jogszabályok kötelezővé tették számunkra. A pályázatra a luxemburgi bejegyzésű Praefinium tette a legjobb ajánlatot. Indokolatlan a luxemburgi bejegyzést offshore-nak minősíteni, hiszen Luxemburg az Európai Unió tagja, ugyanúgy, mint Németország, Ausztria, Franciaország vagy Dánia. Természetesen egy osztrák vagy német céget sem zárhattunk volna ki a pályázatból, és ennyi erővel egy német vagy osztrák céget is lehetne offshore-nak minősíteni. " |
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
