Tarthatatlan volt a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének helyzete - mondta Horváthné Fekszi Márta másodrendű vádlott, volt külügyi államtitkár az ingatlan eladása miatt indult büntetőperben a Budapest Környéki Törvényszéken kedden.

Fekszi Márta - aki vádlott-társaihoz hasonlóan tagadja bűnösségét - elmondta: a magyar államnak számos kihasználatlan, leromló ingatlana volt, köztük a nagyméretű moszkvai külügyi ingatlanok.

Az ingatlan helyzete különösen azért volt tarthatatlan, mert ott a diplomácia szabályainak, a nemzetközi jognak ellentmondóan szálloda, étterem, kocsiszerviz, autómosó működött, és magáncégek béreltek benne helyiségeket. Ezekkel kapcsolatban "diplomáciai fedésben" bankszámlák is voltak, amelyek miatt a vádlott akkoriban államtitkárként feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, ám az az ügy "elhalt".

A telek, amelyen az épület állt a fogadó ország tulajdonában volt. A magyarok próbálták megszerezni a tulajdonjogot, hogy aztán az ingatlant magasabb áron lehessen értékesíteni, de nem jártak sikerrel, mert az orosz állam nem akart ezzel a maga számára kedvezőtlen precedenst teremteni. Az épület egyébként Moszkva egyik frekventált részén volt, alig fél kilométerre az orosz kormány központi épületétől – mondta a volt államtitkár.

A vádlott megjegyezte: teljesen érthetetlen számára az a hisztéria, ami a magyar eladási ár és az ingatlan nem sokkal későbbi, jóval magasabb áron történő továbbértékesítésével kapcsolatban keletkezett. Magyarország még úgy adta el ugyanis az ingatlant, hogy nem volt a tulajdonában a telek, amelyen az épület állt. Ugyanakkor azt is megjegyezte: nem véletlen, hogy Oroszországban büntetőeljárás indult. "De mi közünk hozzá?" - tette fel a kérdést.

Az oroszok azt is meghatározták, hogy egyáltalán kinek adható el az épület: orosz magán- vagy jogi személynek, illetve általuk birtokolt off-shore cégnek. Ezért nem lehetett nyílt pályázatot kiírni. Magyarországon pedig a nemzeti vagyonkezelővel kellett egyeztetnie a külügynek - magyarázta Fekszi Márta.

Az államtitkár azt mondta: nem tudott az adásvételi szerződés aláírásáról, amikor pedig átutalták az állítólagos előleget, akkor úgy gondolta, hogy az nem szabályos, vissza kell küldeni.

Védői kérdésre, hogy tapasztalt-e valami szokatlant az ingatlanügylettel kapcsolatos, a külügy és a vagyonkezelő közötti egyeztetéseken, a volt államtitkár megjegyezte: azt furcsállotta, hogy mikor megkérdezte, mi történt Moszkvában, azt mondták neki, hogy az nem tartozik rá.

Fekszi Márta és Székely Árpád elsőrendű vádlott, volt moszkvai nagykövet között eredménytelen szembesítés zajlott le a tárgyaláson arról, hogy Székelynek volt-e joga az adásvételi szerződés aláírására, - Fekszi Márta szerint nem volt -, illetve, hogy mennyire volt tájékozott a volt államtitkár az eladás folyamatát illetően. Székely Árpád szerint tájékozott volt, többek között azért, mert ő számos részletet megosztott vele.

Korábban Székely Árpád is tagadta bűnösségét és egyebek mellett arról beszélt, hogy az állami vezetők a feszített költségvetés miatt sürgették 2005-ben a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladását.

A Központi Nyomozó Főügyészség hét ember ellen emelt vádat, amelynek lényege szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést, a vételár 23,7 millió dollár volt.

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Mártát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és az értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja.

Csütörtökön várhatóan Tátrai Miklós meghallgatásával folytatódik a büntetőper.