A házépítésbe fogók többsége már a projekt elején valószínűleg átgondolta, hogy mekkora házat, hány szobát, és milyen stílusban építkezik. Egyre többen szakadnak el a megszokásoktól és gondolkodnak energia hatékony megoldásokban, így a hagyományosnak mondható építkezéstől eltérő módon aktív, vagy éppen passzívházzal teszi értékesebbé épített környezetünket – írja a Lakásfókusz lakossági ingatlanos blog.

De mi is a legnagyobb különbség a két verzió között? Aktívházaknak nevezzük azokat az ingatlanokat, amelyek több energiát termelnek egy év alatt, mint amennyit elfogyasztanak, az elért a többletet pedig visszatáplálhatják az elektromos hálózatba. Aktív házból egyelőre kevés található Magyarországon. A passzívháznak szinte egyáltalán nincs szüksége aktív fűtésre. A kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható. A passzív házak meghatározott energiát fogyaszthatnak csak, fűtésre négyzetméterenként nem fogyaszthat évi 15 kWh-nál többet és a teljes primer energiaigénye sem lehet több mint évi 120 kWh/négyzetméter (összehasonlításként, egy hagyományos izzólámpának 40-100 watt, a kompakt fénycsöveknek már csak 8-20 watt a teljesítménye). Ez egy régi építésű ingatlan felhasználásának a 10-20 százaléka csak. (A tervek szerint 2020-tól az unióban már csak ilyen alacsony energiafelhasználású házak építhetőek újonnan.)

Természetesen a hagyományostól eltérő megoldásnak ára van: a fejlesztések alapján elmondható, hogy a passzív házak építési költsége nagyjából húsz százalékkal haladja meg a klasszikus családi házakét szerkezetkész állapotban. Ez meghatározó lehet egy építkezés megtervezésekor, azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy egy kellő mértékben optimalizált és átgondolt passzívház esetében több éves időtávban több millió forintot is meg lehet takarítani.

További információkat itt lehet olvasni.