Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Csak kamu, vagy tényleg olcsóbb a passzívház?
A trendi ingatlanberuházások között egyre többször bukkan fel a passzívház, mint kevés energiát felhasználó, csúcs-környezetbarát, a jelenleg leginkább élhető építményeket eredményező tervezési és építési irányzat. Az ilyen építmények vajon tényleg rendelkeznek mindazzal a vonzó tulajdonsággal, amivel felruházzák őket, vagy csak kamu az egész, soha meg nem térülő drága divathóbort?
Aktív házaknak nevezzük azokat az ingatlanokat, amelyek több energiát termelnek egy év alatt, mint elfogyasztanak, a „nullás” házaknál az egyenleg nulla, míg a passzív házak meghatározott energiát fogyaszthatnak csak, fűtésre négyzetméterenként nem fogyaszthat évi 15 kWh-nál többet és a teljes primer energiaigénye sem lehet több, mint évi 120 kWh/négyzetméter. Ez egy régi építésű ingatlan felhasználásának csak a 10-20 százaléka. (A tervek szerint 2020-tól az Európai Unióban újonnan már csak ilyen alacsony energiafelhasználású házak építhetőek.)
Egyre többet hallani-olvasni a passzívházról, ami alacsony energia-felhasználással kecsegteti a leendő tulajdonosait. Passzívháznak hivatalosan csak a német Passivhaus Institut által megfelelőnek tartott és sok pénzért beminősített házakat lehet nevezni – írja a Lakásfókusz lakossági ingatlanos blog. Ez a magáncég által kitalált rendszer kezd lassan szabvánnyá válni, az első passzívházat 1990-ben építették, míg Magyarországon 2009-ben adták át az első minősített passzívházat. Az ugyancsak kevés energiát használó, de a cég által hivatalosan nem minősített házakat hívják még "passzívház jellegű házaknak", vagy egyszerűen "energiatakarékos" házaknak is.
Ez az építési technológia nagy precizitást és szaktudást igényel, ezért passzívház építéséhez érdemes már gyakorlatban is bevált szakemberek segítségét igénybe venni. A mindenkit érdeklő kérdés, hogy anyagilag megéri-e a passzívház építése? A bekerülési költségről megoszlanak a vélemények, általában 15-20 százalékkal nagyobb építési költséget mondanak a felhasználók. A megtakarítható energia költségét figyelembe véve várhatóan 8-15 év alatt megtérül a kezdeti többletberuházás.
Már a telek kiválasztásánál is vegyük figyelembe a szükséges tájolást, sőt a telek megvásárlása előtt is már érdemes hozzáértő építésszel konzultálni. A ház tájolása ugyanis alapkritérium a benapozás biztosítása szempontjából, ám ez azt is magával vonja, hogy előfordulhat, a telek nem alkalmas passzívház építésére, illetve az önkormányzat nem engedélyezi az utcával nem párhuzamosan álló ház felépítését. Egy közeli hegy, vagy erdő is alkalmatlanná teheti a telket passzív ház építésére, vagy nagyon drágává teszi felépítését. A légtömör építkezés azt jelenti, hogy a házból sehol sem szökhet a levegő a réseken át, a szabvány szerint a teljes levegőmennyiség 0,6%-a távozhat egy óra alatt a szándékos levegőforgatáson kívül. Fontos a hőhídak kialakulásának a megakadályozása is.
Az alacsony energiafelhasználást vastag hőszigeteléssel, a ház megfelelő tájolásával, modern, háromrétegű nyílászárókkal, légtömör kialakítással és hőcserélővel felszerelt szellőző-berendezés használatával érik el, ami kiegészülhet napkollektorral és egyéb megújuló energiaforrásokkal. A vastag hőszigetelés és a háromrétegű ablak nemcsak kiváló hő- de hangszigetelő is, ez nagyban fokozza a házban lakók komfortérzetét. Ugyanígy az energetikai szempontból drága szellőztetést kiváltó hőcserélős rendszer állandó friss levegőt és egyenletes klímát biztosít, nemcsak pormentesen, de penészesedés-mentesen is.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
