Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!A szigetelés sokkal fontosabb, mint a fűtéskorszerűsítés
A magyarországi családi házaknál az elpazarolt energia nagyjából kétharmada a falakon, tizede a nyílászárókon, további tizede pedig a födémen keresztül távozik. A korszerűsítéssel megtakarítható energia 70 százalékát a hőszigetelés és az ablakcsere, 30 százalékát pedig a fűtéskorszerűsítés adhatja.
A családi házaknál elpazarolt energia döntő része a határoló felületeken keresztül távozik, azért az esetek 90 százalékában előbb a külső hőszigetelést és az ablak- és bejárati ajtócserét érdemes elvégezni, és csak utána a fűtés-korszerűsítési munkálatokat – állítja a Fenntartható Otthon Zrt. az általa közel 600 magyarországi családi házon elvégzett energetikai vizsgálat eredményei alapján.
„Ha a korszerűsítéssel megtakarítható energiát 100 százaléknak vesszük, akkor az esetek többségében a határoló szerkezetek – falak, nyílászárók, födémek, padozatok – hőszigetelése ennek a 70 százalékát, míg a fűtéskorszerűsítés további 30 százalékát adhatja. Először ezért a külső szerkezeteken kiáramló energia mennyiségét kell csökkenteni, és csak utána érdemes az energia előállításának és felhasználásának hatékonyságán javítani épületgépészeti korszerűsítéssel” – tanácsolja Bacsárszki Pál, a Fenntartható Otthon Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az augusztus végén indult állami „kazáncsere-pályázaton” a pályázni szándékozó ügyfeleik közel fele éppen azért nem indulhatott el, mert a lakóépületük nem felelt meg a pályázat belépési feltételeinek, azok hőszigetelése ugyanis nem volt megfelelő.
Egyre többen újragondolják a lakóházuk szigetelését azok közül is, akik a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején 5 centiméteres szigeteléssel ellátták már a homlokzati falaikat. „Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a jelenlegi energiaár-emelkedési tendencia mellett a 12-15 centiméter, nem ritkán pedig a 16-20 centiméter vastagságú hőszigetelés eredményezhet hosszú távon is energiatakarékos működést.”
A hatvanas-hetvenes évek tipikus családi háza sátortetős földszintes családi ház, 38 centiméter vastag kisméretű téglafalazattal, kapcsolt gerébtokos ablakokkal, borított fagerendás födémmel, gázkonvektoros fűtéssel, villanybojleres melegvíz-ellátással. Az ilyen típusú lakóházak jellemzően „H”, azaz gyenge energetikai besorolásúak.
„Egy ilyen háznál a veszteség 69 százaléka a falakon, 11 százaléka a nyílászárókon, 7 százaléka a födémen, 12 százaléka pedig a padozaton keresztül vész el. Így a teljes energiafelhasználás kétharmada kárba vész, a kárba veszett energia kétharmada pedig a falakon keresztül távozik, ami azt jelenti, hogy lényegében a rezsikiadás felét itt lehetne megspórolni” – mondja Bacsárszki Pál.
A nyolcvanas-kilencvenes években épült tipikus családi ház nyeregtetős, pincével, földszinttel és beépített tetőtérrel rendelkezik, valamint B30-as blokktégla falakkal, hőszigetelt üvegezésű fa ablakokkal, előre gyártott vasbeton gerendás födémmel, radiátoros központi fűtéssel, vegyes és gázüzemű kazánnal és villanybojlerrel. Az ilyen lakóházak általában „F”, azaz átlagos energetikai besorolásúak. „Jellemzően a befektetett energia 40 százaléka vész el haszontalanul, a veszteség 66 százaléka a falakon, 7 százaléka a nyílászárókon, 13 százaléka a födémen, 14 százaléka pedig a padozaton keresztül tűnik el.”
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
