A német állampolgárságú, de Magyarországon élő panaszosok kifogásolták, hogy a helyi önkormányzat eljárása során nem használhatták anyanyelvüket, továbbá - bár a helyi rendelet lehetővé tenné - nem mentesültek a helyi építményadó alól.

A somogyi településen állandó lakosként bejelentett német állampolgárok németül írt beadványait csak magyarra lefordítva vették át. Az érvényes lakcímkártyán felül igazoló dokumentumokat kértek. Ezzel megsértették az ügyfelek tisztességes eljáráshoz valamint az anyanyelvhasználathoz való jogát, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát – állapította meg Szabó Máté ombudsman.

Egy ingatlan Somogyszilben. Képünk illusztráció.

A településen mentes az adó alól valamennyi lakás, ha azt az állandóan bejelentett családtagok, hozzátartozók valóban lakják A német házaspár ilyen állandó helyi lakosként többször is megpróbált élni ezzel a lehetőséggel, ám az önkormányzat adóhatósága nem vette át a német nyelvű beadványukat, a tolmács közreműködését is elutasította, sőt: nem elégedett meg a lakcímkártya bemutatásával, hanem még korábbi lakhely a német hatóságának kijelentkezést igazoló dokumentumát is követelte. Arra az esetre pedig, ha ilyen dokumentumot nem tudnának bemutatni, az adóhatóság két tanú nyilatkozatával kérte igazolni annak tényét, hogy a házaspár ténylegesen és állandóan a községbeli ingatlanukon  él.

Szabó Máté a vizsgálata közben azt is megtudta, hogy a sérelmezett eljárás nem volt egyedi és kivételes, a  helyi önkormányzat adóhatósága ugyanígy járt el az ott lakó más német állampolgárok ügyében is. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint azonban nem fogadható el az önkormányzat ilyen jogalkalmazási gyakorlata. Azzal ugyanis, hogy nem ismerte el bizonyító erejűnek a lakcímkártyát -  a magyar hatóságok által kiállított okiratot  - hanem további igazolást követelt, ésszerű indok nélkül tett különbséget az érvényes lakcímkártyával rendelkező magyar és német lakosok között.

A jogalkotó helyi önkormányzatnak széles körű jogosítványa van arra, hogy kiket és milyen okból mentesít az adófizetési kötelezettség alól. A  jogalkalmazás nem sértheti az egyenlőség, és a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos elveit, vagyis az érvényes magyar lakcímkártyával rendelkező külföldi állampolgárságú ügyfelektől sem kérhető további okirat annak igazolására, hogy életvitelszerűen (ténylegesen és állandóan) élnek a lakcímkártyán megjelölt lakcímen.

Az ombudsman ezért felkérte a település jegyzőjét, hogy az adómentességet megkülönbözetés nélkül, a helyi rendeletben meghatározottak szerint  garantálja az ingatlantulajdonosoknak,  valamint az eljárása során biztosítsa az anyanyelvhasználathoz való jog érvényesülését a magyarul nem beszélő külföldi állampolgárok részére.

Forrás: Országgyűlési Biztos Hivatala