Szinte azonnal végre hajtható lépéseket javasolt kedden az építőipari lánctartozások csökkentésére és az építésügyi jogszabályok egyszerűsítésére az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK).

Dudás Szabolcs

A 16 nagy beruházót tömörítő szervezet szerint a fedezetkezelői intézmény felfüggesztésével párhuzamosan, többek között az alvállalkozói lánc nyilvántartása, a kötelező fedezetigazolás és minimális rezsióradíjak meghatározása elengedhetetlen intézkedés lenne. Egy átlátható, egyértelmű és gyors engedélyezési eljárás kialakítása is nemzetgazdaságilag érzékelhető pozitív hatással járna.

Végel Dániel

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület szerint a keresleti oldalon 2011-ben már növekedés tapasztalható, ami azt jelzi, hogy a válságból való kilábalás megkezdődött. Bár, a kereskedelmi szektor helyzete továbbra is nehéz, az idei jelentős átadásoknak köszönhetően jövőre megindulhat a fellendülés a szektorban. Az irodapiacon látszik, hogy van igény a megfelelő minőségű irodákra, az idén a bérbeadási szint meghaladhatja a 300 ezer négyzetmétert is, ami ha kismértékben is, de több a tavalyinál. Mindezek mellett új fejlesztések hiányában nem igazán lehet még irodabérleti növekedésről beszélni.

Az egyesület szerint a Bankszövetség és az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) is egyetért az IFK-val abban, hogy a fedezetkezelő nem alkalmas a gondok megoldására.A fedezetkezelői intézmény elveszi a projektfinanszírozó intézettől a folyósítás feletti kontrollt, ellehetetleníti a finanszírozást, jogvita esetén blokkolja a fedezet egy részét, a fedezetkezelői szoftver pedig nem ad megfelelő választ a rendszeresen felvetődő problémákra (pótmunka, többletmunka, visszatartás, elmaradt munka stb.).

Egyszerűbb építésügyi szabályozás

„A bonyolult, túladminisztrált építésügyi szabályozás számos esetben indokolatlan többletköltséget okoz az építtetőknek, legyen szó magán, vagy üzleti fejlesztésről, és jelentősen meghosszabbítja a beruházások megvalósulásának időtartamát. Az IFK változást sürget e téren is, az átláthatóság, kiszámíthatóság és egyszerűsítés jegyében. Az építésügyi eljárások lényegesen tovább tartanak a törvényes határidőknél, ezzel a nemzetgazdaságot évente akár százmilliárdos nagyságrendű kár is érheti.” – emelte ki Árendás Gergely, az egyesület elnöke.

Javaslatok

•  Az építésügyi szakhatóságok jogkörének, az építésügyi kérelmekhez csatolt dokumentumok és az építési engedélyeztetéshez szükséges követelmények jelenleginél pontosabb meghatározása
•  Az elektronikus ügyintézés bevezetése
•  Az építésügyi engedélyek hatályának meghosszabbítása a hosszabb távra tervezett beruházások érdekében
•  Az eljárásban ügyféli pozícióval visszaélő, azt anyagi előnyszerzésre használók visszaszorítása
•  Gyorsabb és hatékonyabb hatósági ügyintézés – a hatóság által előírt határidők meghosszabbítása, az általuk előírt eljárási határidők csökkentése
•  Kétszintű építésügyi hatóság bevezetése, ahol a második szint a nagyobb és összetettebb beruházások ügyében járna el