A világgazdasági válság egész Európa építőiparát megrázta, s mivel kulcságazatról van szó, nem közömbös, hogy mikor kezdődik meg a fellendülés. A tanácskozás bevezetőjeként Gáspár Anna, a Buildecon tanácsadója ismertette a 19 országot tömörítő Euroconstruct prognózisát.

Az országelemzések alapján idén az európai építési piacon 0,1 százalékos csökkenés várható, ami lényegében stagnálást jelent, s azt, hogy sikerül tartani a 2010-es évi szintet. Ez már jó hírnek számít, hiszen az előző években az Euroconstruct-országokban az építési teljesítmény jelentősen csökkent – 2009-ben például 8,8 százalékkal – így az idei stagnálás a lejtmenet végét jelentheti. Az előrejelzés 2013-ig szerény, összesen 4,6 százalékos növekedéssel számol – ez évi egyszázalékos növekedés (!) –, amely országonként eltérő mértékű lehet. Európa építési teljesítménye 2013-ban 1341 milliárd euró körül várható, s ez jóval elmarad a 2007-es, 1506 milliárd eurós szinttől. Gáspár Anna hozzátette, 2010-ben a hazai építési piacon is nagy volt a visszaesés. Az idei évre tavaly októberben 5 százalékos növekedést jósoltak – mivel alacsony a bázis, ez nem jelent túl nagy emelkedést –, de az első három hónap adatai ezt az optimista előrejelzést sem igazolták.

Gáspár Anna

Az európai építési piac három nagy alágazata közül a válság éveiben a mélyépítés bizonyult a legstabilabbnak, a legkevésbé sérülékenynek. Az előrejelzések szerint várható, hogy a közlekedési infrastruktúra eddigi túlsúlya némiképp csökkenni fog, és csak remélni lehet, hogy nagyobb szerepet kapnak majd az energetikai és a vízügyhöz kapcsolódó beruházások.

A recesszió által leginkább sújtott lakásépítési piacon idén Európában mindössze 1,9 százalékos növekedés várható. A bővülés ebben a szektorban lassú lesz, és 2013-ban a lakásépítés és -felújítás teljesítménye nem éri el a 2008-as szintet sem. Változást jelent, hogy nagyobb hangsúlyt kap (60 százalék) a felújítás.
Az előrejelzések szerint a nem lakáscélú magasépítés lábalhat ki a leglassabban a válságból, az alágazat teljesítménye 2013-ban várhatóan a 2000-es évek elejének szintjét érheti el. A közösségi célú beruházások sorsa sok esetben bizonytalan, amíg a magánberuházók – a kereskedelmi befektetéseket kivéve, ahol kismértékű élénkülés tapasztalható – kivárnak.

A hazai építési projektekről szólva Gáspár Anna elmondta, 2007-hez képest tavaly nem volt érzékelhető csökkenés, az összetételben azonban jelentős változás figyelhető meg. A megvalósított projektek többségét közpénzekből fedezték, a magánberuházások jószerével elfogytak. A 100 millió forint alatti projektek száma nőtt, amíg a nagyberuházások száma csökkent. Az 500 millió forintos határt meghaladók esetében némiképp kiegyensúlyozottabb az arány a magán-, illetve közpénzekből megvalósuló beruházások között.

Valkó Dávid

Valkó Dávid: Stagnáló piac

Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjének, Valkó Dávidnak a szavaiból kiderült, nemcsak kevesebb lakás épül, hanem a használt lakások piaca is jelentősen szűkült; a jellemző az, hogy az eladók és a vevők is kivárnak. Az új építésű lakásállományról elmondta, hogy ma Budapesten mintegy háromezer átadott, de eladatlan új építésű lakás van, ugyanakkor ez a készlet utánpótlás hiányában folyamatosan szívódik fel. Amíg 2010-ben 1800 új lakást adtak el a fővárosban, 5 évvel ezelőtt ennek a hatszorosát. De ebben az időszakban a használt lakások forgalma is kevesebb mint harmadára csökkent.

Tapasztalata szerint a lakáskorszerűsítésnél a tulajdonosok főleg arra összpontosítanak, hogy a felújításra fordított összeg mennyi idő alatt térül meg. Kevésbé veszik figyelembe, hogy a korszerűsítést követően az ingatlan értéke akár 20–30 százalékkal is nőhet, s nem utolsó szempont az sem, hogy a bent lakók komfortérzete is jelentősen javulhat. Jövőre már a használt lakások eladásakor is csatolni kell az energetikai tanúsítványt, s ez is hozzájárulhat a lakásállomány minőségének javulásához. Többen kifogásolták az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. Tárcanélküli Miniszteri rendeletet. Balogh Attila elmondta, mivel EU-s rendelet szigorítást ír elő, azzal összhangban, a szakmai szervezetek bevonásával már folyik a hazai rendelet módosításának előkészítése. Patzauer Gábor hozzátette, nem az épület elemeire, hanem az egész épületre kellene meghatározni a követelményeket.

Miközben minden hozzászóló a komplex felújítás támogatását jelölte meg célként, felvetődött az is, hogy kifizetődő-e a jelenlegi gázár-támogatási rendszer fenntartása. Sokan úgy vélik, hogy helyette az energiahatékonyságot szolgáló korszerűsítéseket kellene ösztönözni.

Gáspár Anna zárszóként elmondta, szerinte gondot jelent, hogy az építtetők sok esetben tájékozatlanok, s nincsenek tisztában azzal, hogy a kivitelezőkkel szemben milyen igényeik lehetnek. Széman György erre válaszolva elmondta, a KÉK-programban szerepel az úgynevezett mentori rendszer is, s már vannak mérnökirodák, amelyek foglalkoznak ezzel a feladattal, úgyhogy a „szellem kiszabadult a palackból”.

A teljes cikket elolvashatja a Bautrend oldalán.

Hargitai Éva–Timaffy Lilla