Jelentősen bővítené a kormány az ingatlanbefektetési lehetőségeket azzal, hogy a mostani struktúránál sokkal barátságosabb szabályozási környezetet alakítana ki - írta a Napi Gazdaság. A szigorú keretek között működő és emiatt elég rugalmatlan ingatlanalapok mellett ingatlanbefektetési társaságok (REIT, real estate investment trust) alapítását is lehetővé tennék. A minisztériumban jelenleg a szabályok kidolgozása folyik, ám ezek állapota még elég képlékeny.

Jelenleg a magyarországi alapok egyik legnagyobb problémája az, hogy nem vonatkoznak rájuk a kettős adóztatási egyezmények. Ezáltal sok esetben extra adófizetési kötelezettségük keletkezik - például Luxemburgban különadót alakítottak ki az alapok számára. Az ilyen típusú terhek alól az egyezményeknek köszönhetően mentesülni lehet.

Végel Dániel

A másik probléma, hogy az alapok szabályozása roppant szigorú. Az ingatlanbefektetési társaságok alapítása azért lehet majd vonzó, mert jóval lazább szabályozás vonatkozna rájuk, ennek révén az egyes cégek rugalmas keretek között alakíthatnák ki saját befektetéseiket. A rugalmasság egyik lényeges eleme, hogy a REIT - ellentétben az ingatlanalapokkal - nemcsak ingatlant, hanem céget is adhatna-vehetne. (Ezt a hazai ingatlanalap-kezelők sok éve hiába kérték a törvényalkotóktól - a szerk.) Ez főleg annak tükrében kiemelkedően fontos, hogy Magyarországon az ingatlanfejlesztések úgy zajlanak, hogy az adott projektre egy céget hoznak létre, majd ebben a cégben lehet részesedéshez jutni - hangsúlyozta  Torma Levente, a DLA Piper Adótanácsadó Kft. vezetője.

A REIT-ek tőzsdei cégként működnének, a forrásaikat magyarországi ingatlanok fejlesztésére és hasznosítására fordítanák. Kikötés, hogy az osztalékalap 90 százalékát köteles a társaság a részvényesek között osztalék formájában kifizetni. Ugyanakkor a tervek szerint a társaság mentesülne a társasági adó megfizetése alól. Mindenképp előnyt jelentene azonban, ha a REIT-ek a társasági adó törvény hatálya alá tartoznának, így ugyanis vonatkoznának rájuk a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmények - mutatott rá Torma Levente, a DLA Piper Adótanácsadó Kft. vezetője.

A REIT-ek révén bevételt a részvényeseknek fizetett osztalék után fizetendő adóból remél a kormány, ez 16 százalék. Ötmilliárd forint bevétel után 4,5 milliárd forintot kellene osztalékként kifizetni, ami 720 millió forint adót eredményez. Egyébként az sem kivitelezhetetlen, hogy ennek megfizetését kikerülje a részvényes, mindazonáltal a kormány a REIT-ek térnyerése után tízmilliárdos nagyságrendű bevételt remél az osztalékok után. A kormány nem titkolt célja, hogy a REIT-struktúra kialakításával itthon tartsa azokat a pénzeket, amelyek most az ingatlanfejlesztési holdingok felállítása révén kimennek az országból.

Az Origo értesülései szerint független befektetők olyan ingatlanalap indítását tervezik, amely felvásárolná a bedőlt hitellel terhelt ingatlanokat. Papp Edit, az Erste Bank távozó elnök-vezérigazgatója az újságírói kérdésre azt mondta: "Az alapötlet jó, mert csak úgy lehet elmozdulni a holtpontról, ha likviditást viszünk a piacra. De azt el kell kerülni, hogy az alap nagyon olcsón vásárolja fel a bajba került adósok lakásait. El tudok képzelni egy olyan ingatlanalapot, amely szerény nyereséggel működve, fair üzleteket kötve, hosszú távú befektetéssel működik"