A házasság felbontásakor az egyik legfontosabb dolog a közös vagyon megosztása, ezen belül is a legfontosabb a közös lakás használatával illetve tulajdonjogával kapcsolatos kérdések rendezése. A házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozik mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyona – írja Tatár Attila, a bankweb.hu szakértője.

Nem az számít, kinek a nevén van

Gyakran előfordul, hogy egy vagy akár több ingatlan is csak az egyik házastárs nevén szerepel. Ebben az esetben, amennyiben ezeket már az életközösség fennállása alatt szerezték, a másik fél ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősülhet. Eltérő álláspont, vita esetén a válás során kell bizonyítani, hogy az adott ingatlan eleve valamelyik fél különvagyonához tartozott vagy az életközösség fennállása során a házas felek külön megállapodásban rendezték annak vagyonjogi sorsát.

Válás után is közös lakásban

A házastársi közös vagyon megosztásánál a nehéz gazdasági helyzet miatt gyakori, hogy a felek nem tudják kifizetni egymást és magukhoz váltani a másik fél ingatlan részét. Jellemző probléma továbbá, hogy a megváltási árból a közös lakást elhagyó fél nem tudja megoldani a lakáshelyzetét.

Ezekben az esetekben marad a kényszerű együttélés, amely a lakás megosztott használatával oldható meg. Mivel ez gyakran vezet konfliktushoz az egyébként is megromlott viszonyban levő felek között, végső megoldásként felmerülhet a lakás közös értékesítése is.

fotó: Mester Nándor

Hogyan költözzünk szét?

A válást követő kényszerű együttélés elkerülése érdekében a legegyszerűbb megoldás az, ha az egyik fél marad a lakásban és a vagyonmegosztás során meg tudnak egyezni abban, hogy ehhez a másik fél milyen feltételekkel járul hozzá. Ilyen esetben a válóper befejezését követően a lakásban maradó fél bankhitelből is megvásárolhatja a társtulajdonos részét.

Erre akkor van kellő esélye, ha megfelelő jövedelemmel rendelkezik és a vásárlandó ingatlanrész nem éri el a lakás értékének 75%-át. Ez ugyanis a hitelezhetőségi plafon, de többnyire ezt a hitelrészt csak kiemelt helyen lévő vagy új lakás esetén, magas igazolható jövedelem esetén lehet elérni. Jellemző inkább a kb. 60-70%-os hitelarány, vagyis a saját tulajdoni részen felül megvásárlandó lakásrész ezt a mértéket ne haladja meg.

A másik megoldás a közös ingatlan eladása és két önálló lakás vásárlása. Ekkor külön mutatványt jelent a három adásvételi szerződés összehangolása, többnyire inkább csak két lépésben szokott ez sikerülni.

Okvetlenül figyelnünk kell arra, hogy a döntést megelőzően végeztessünk a bankkal hitelképességi előszűrést és vizsgáltassuk meg, hogy a lakásunk eladásából rendelkezésre álló pénz mennyire lesz elegendő a vásárlásoknál, mint önerő és az önálló jövedelmünk elegendő-e a hitel felvételéhez. Volt olyan ügyfelem, ahol válást követően is adóstársak maradtak egymás hitelügyleténél...

Kedvezőbb illeték bontóper esetén!

A lakásból távozó házastárs jogosult a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére, azonban dönthet úgy is, hogy a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül hagyja el. A gyors válás érdekében sokan döntenek úgy, hogy nem a házasság felbontásával egyidejűleg, hanem csak egy későbbi vagyonjogi perben rendezik a közös ingatlan sorsát.

Nem árt tudni azonban, hogy a külön keresettel történő érvényesítés esetében a vagyon értékének megfelelő összegű illetéket kell leróni, míg a bontóperben való érvényesítés esetén csak a tételes illeték összegét (jelenleg 12 000 Ft) kell megfizetniük a feleknek.

dr.Tatár Attila

www.bankweb.hu

Telefon: 0620/263-6886

E-mail:  info@bankweb.hu

Iroda: 1139 Budapest, Pap Károly u.18/b

A szerző részben felhasználta dr. Géczi Beatrix szakanyagát.