A háztartási vízigény kielégítésének egy részéhez nincs szükség ivóvíz minőségű vízre, hanem más rendelkezésre álló...
A háztartási vízigény kielégítésének egy részéhez nincs szükség ivóvíz minőségű vízre, hanem más rendelkezésre álló vízből, mint csapadék vagy talajvízből is megoldható. Talaj és csapadékvíz használatával. Az autómosás, kertöntözés, WC öblítés és mosás esetén 51 % nagyságrendű ivóvíz minőségű víz megtakarítása eredményezhető.
Alkalmazásához egyrészt az épületben két elkülönített vízvezeték beszerelésére van szükség, másrészt a csapadékvíz összegyűjtésére, tisztítására vagy a kútfúrás eredményeképpen a talajvíz kiemelésére és annak felhasználásához szükséges berendezésre. Az építendő kút típusát a vízadó réteg mélysége, minősége és az igényelt vízmennyiség határozza meg – emlékeztetnek a muszakiak.hu szakértői.
A létesítés folyamata
1.Engedélyezés
Saját kút fúrása minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból történő vízkivétel nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, az engedélyezés a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. Talajvízre telepített kutak esetében az engedély feltétele, hogy a vízhasználat kizárólag a kérelmező háztartása, illetve tevékenysége szükségleteinek kielégítését szolgálja. Rétegvízre telepített kút létesítése és üzemeltetése engedélyhez kötött, a felhasznált vízmennyiség után járulékot is kell fizetni. A felhasznált vízmennyiség megállapíthatósága érdekében a vízkivételre hitelesített vízórát kell felszerelni.
2. A kút előzetes méretezése
Fontos tudni, hogy a kutat milyen célra fogjuk használni, öntözés, házi vízellátás, vagy esetleg ivóvíz. Szükséges felmérni a méretezéshez a talaj minőségét, a vízadó réteg szemcseszerkezetét.
3. Kútfúrás
A talajvízre épített kutak rendszerint kis mélységűek, általában 20 méternél nem mélyebb de előfordul, hogy akár 50-70 méter is lehet. A kis és közepes kutak fúrása is komoly felkészültséget, tudást és tapasztalatot igényel. A házilagosan, vagy nem megfelelő módon készült kutak rövid időn belül használhatatlanná válnak, ezért minden esetben bízzuk szakemberre!
4. Kivitelezési lap
A kivitelezési lapon a fúrt kút minden lényeges adata szerepel, melyek közül a legfontosabb az úgynevezett homokolási határ és a nyugalmi vízszint és ez egyben a garancia levél is.
5. Próbaszivattyúzás
A kút megfúrását követően tisztítószivattyúzás történik, majd a próbaszivattyúzásra kerül sor a kút átadásakor. A próbaszivattyúzás során egyre növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalnak. Ez a homokolási határ az, amit a kút használata során soha nem szabad túllépni, mert akkor a kút körüli talajszemcsék megmozdulhatnak, ami a vízszűrő réteget eltömítheti.
6.Üzemi vízszint meghatározása
Ez a szint határozza meg, hogy milyen teljesítményű szivattyút lehet alkalmazni a kútban. Amennyiben az üzemi vízszint mélyebben van 8 méternél, akkor csak búvárszivattyút lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 8 méternél magasabban van, akkor lehet alkalmazni szárazbeépítésű szivattyúkat, ami lehet normál szívású, vagy önfelszívó.
7. A kút üzembe helyezése
Az elkészült kutat ki kell tisztítani és szakszerű szivattyúzással ki kell alakítani az úgynevezett természetes szűrővázat. A víztermelést kis vízhozammal kell elkezdeni, majd miután a víz letisztult és az üzemi vízszint beállt, növelni lehet a vízhozamot amíg a kívánt vízhozam másfélszeresét el nem éri. A szivattyúzás alatt legalább óránként mérni kell a kitermelt vízhozamot és a kút vízszintjét. Ezekre az adatokra az engedély megkéréséhez van szükség. A kút létesítését követően a termelt víz vizsgálatát mindenképpen el kell végeztetni, mivel csak így határozható meg, hogy a nyert vizet milyen célokra lehet felhasználni.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.