A válság sem fogta vissza a termőföld árának növekedését, az gyakorlatilag töretlen volt az elmúlt tíz évben.
A válság sem fogta vissza a termőföld árának növekedését, az gyakorlatilag töretlen volt az elmúlt tíz évben. Az emelkedés a következő években is dinamikus lehet – derül ki az FHB által most indított termőföld indexből, illetve az utóbbi évtized elemzéséből. A termőföld az arany mellett a legértékállóbb befektetési formának bizonyult, s ezt sokan, köztük több politikus is kihasználta.
Korábbi cikkeink a témában:
Hol lakik és kicsoda Schmitt Pál?
Lázár János élményfürdőt gründolt
Orbán Viktor 160 milliós villájában marad
Vagyontalan új képviselők az Országgyűlésben
Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozataiból jól látszik, hogy több Fidesz-es képviselő szántóbirtokos, (a legdrágább művelési ágnak számító kert és szőlő mellett ez a legértékesebb művelési fajta), így egyértelműen milliókkal lettek gazdagabbak. Eladni azonban nem nagyon fogják a földeket, hiszen minden szakértői becslés szerint további, ütemes áremelkedés jöhet.
A nagyobbIk kormányzó párthoz tartozó Balázs József a gyöngyösi vidékhez ragaszkodik, szőlők, szántók, kertek tulajdonosa. Párttársa, B. Nagy László Délegyházát nézte ki magának, több bányatelket szerzett, de Röszke mellett szántókat és gyepeket is vásárolt a biztonság kedvéért. L. Simon László Gárdony környékén négy nagyobb szántót tart a nevén. A kereszténydemokrata Bagdy Gábor nevén sok szántó, szőlők és gyümölcsösök vannak.
Szántóról ellenzéki képviselők is beszámoltak, de összességében jóval kisebb tulajdonokról van szó. Néhányuknak korlátozottan hasznosítható gyepje, de csaknem értéktelen nádasa is van.Kiss László (Jobbik) több millió négyzetméternyi szántót, többszáz ezer négyzetméternyi legelőt, mocsarakat és nagy erdőket birtokol. Párttársa, Apáti István is jól áll: Csenger környékén többszáz ezer négyzetméternyi szántót, erdőt, legelőt és gyümölcsösöket vett vagy örökölt. A szintén Jobbik-os Bertha Szilvia isaszegi házán kívül két nagyobb szántóhoz is hozzájutott. Baracskai József (MSZP) Zalára esküszik, ott vette meg jó pár éve egy hatalmas szántó felét. A szintén szocialista Harangozó testvérek (Gábor és Tamás) Gerjén vettek szántókat és legelőket.
Az átlagár ma 472 ezer forint hektáronként, ez negyede a spanyolnak, nyolcada a dánnak és 16-18-cada a hollandnak, vagyis még mindig alulértékelt eszközről beszélhetünk. A tulajdonosok nyilván ezért sem akarnak megválni a földtől. A szántót egyébként azért választják sokan, mert könnyű művelésbe adni, homogén a terület és az erős kereslet miatt biztos befektetésnek tűnik.
Az FHB 800 ezer földhivatali adatból 300 ezret leszűrve hozta létre az elemzett adatbázist, amiből tudatosan kivette a nem termőföldként hasznosított területeket – mondta az Ingatlanmenedzsernek Molnár Zsolt, az FHB Ingatlan Zrt. vezérigazgató-helyettese. Becslések szerint a kereskedelmi ingatlanfejlesztések céljára átminősített területeken az említett 90 százalékot is jóval meghaladó volt az értéknövekedés, illetve akár két-három év alatt is többszörösére ment fel az ár, miután kitudódott, hogy ott ingatlanfejlesztés lesz – például nagy városok határában vagy az autópályák nyomvonala mentén.
A vezető arra a kérdésünkre, hogy mely kisebb térségekben voltak a legnagyobb áremelkedések, azzal felelt: egyrészt a közép-magyarországi és közép-dunántúli régióban általánosan gyorsabb volt az emelkedés, mint másutt, másrészt a jelentősebb ipari és kereskedelmi beruházásoknak helyet adó városokban és környékükön. Példaként említette Kecskemétet és nem cáfolta, hogy Székesfehérvár körzetében is jelentősen megugrottak az árak.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.