A talajból felszálló nedvesség erősen rontja a fal állagát, valamint - a belső oldalon is megjelenve - nem csak kellemetlenné teszi a lakás levegőjét, de egészségünket is veszélyezteti.

A lepergő vakolatot eltávolítani, majd a nedves falat újravakolni több okból sem célszerű. Először is a fal állaga attól tovább romlik, hogy nem látjuk. Másodsorban pedig az újravakolás csupán időleges megoldás, idővel kérlelhetetlenül újra meg fognak jelenni a nedves foltok és a salétrom.

A fal nedvesedését tehát nem eltakarni kell, hanem megszüntetni. Ehhez mindenekelőtt vizsgáljuk meg, honnan és milyen módon támadja a falat a nedvesség, majd vegyük át a leggyakoribb módszereket, amelyekkel eredményesen harcba szállhatunk ellene.

Az esőáztatta fal nem okoz gondot, mert gyorsan kiszárad

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a talajból felszálló nedvesség nem úgy támadja a falat, mint például a pára vagy az esővíz, és nem sok köze van a talajvíz szintjéhez sem. Minden építőanyag – még a beton is – folyamatosan veszi fel a talajból a vizet. Ezt hívják kapilláris úton feltörő víznek.

A falra csapódó esővíz csak időlegesen támadja a ház falát, így az könnyen kiszárad, miután elállt az eső. Ám a kapilláris úton támadó nedvességgel nem tud mit kezdeni, mivel ez a támadás folyamatos, így bármennyi vizet tud elpárologtatni az építőanyag, azt a talaj nedvessége azonnal pótolja.

A penész nem csak ronda, de egészségtelen is

A leginkább célravezető megoldás ezért az, ha útját álljuk a felfelé igyekvő nedvességnek. Erre alkalmazzák a bitumenes szigetelést az építkezések során. Ha a már felépült házunk falán megjelenik a salétrom, akkor vagy elöregedett már a vízszigetelés, vagy annak hibája, hiányossága okozza a problémát. Pótolni kell tehát valamivel!

A leggyakoribb módszer: falátvágás

Az egyik leggyakoribb módszer, amikor az elöregedett bitumenes szigetelés helyett újat húznak be a fal teljes keresztmetszetében. Régebben ehhez az eljáráshoz teljesen kibontották a falat, az alsó sor téglát (vagy több sort) eltávolították az épületből, majd újakkal pótolták.

Ennek a megoldásnak korszerűbb változata a falátvágás. Ezzel az eljárással nem szükséges bontani a falat. Egy erre alkalmas gép segítségével teljesen átvágják a falat, majd az állékonyság megőrzése érdekében ideiglenesen kiékelik a vágás során keletkezett mintegy 1 cm-es rést.

Új szigetelőlemezt helyeznek be, és cement alapú habarccsal kiinjektálják a vágás helyét. A habarcs megkötése után az ékek eltávolíthatók, így a fal állékonysága is megmaradt, és a megfelelő vízszigetelés is biztosított.

Elektrokinetika és elektroozmotika

Meglehetősen idegenül hangzanak ezek a kifejezések az építőiparban. Ezek nagyon új módszerek, amelynek során bontani sem szükséges a falat, valamint új szigetelőanyaggal sem kell ellátni. A két eljárás közös jellemzője, hogy a fal nedvességét elektrolitként használják, ezáltal az elektromos töltéssel rendelkező részecskék mozgási irányát megváltoztatják. Egyszerűbben fogalmazva: az eljárás során az eddig felfelé igyekvő vízrészecskék az elektromosság hatására megfordulnak, és lefelé távoznak az építőanyagból.

A munkálatok során a szakember egy pozitív pólusú karbon bevonatú hálót telepít a falra, a fal tövét pedig negatív pólusú grafit elektródákkal látja el. A folyamathoz szükséges áramot egy alacsony fogyasztású vezérlőberendezés irányítja. Ez az eljárás leginkább nagy falvastagságú házaknál kifizetődő, ahol túl költséges lenne a teljes keresztmetszetben történő vízzáró szigetelés beépítése.

Krómacél lemez beütése

Utoljára hagytuk a legnagyobb sikerrel kecsegtető megoldást. Az eljárás során a padlószint alatti fugasort (ha hozzáférhető) előfúrják, majd egy pneumatikus gép segítségével átütnek egy krómacél lemezt a fal teljes keresztmetszetében. Az így kapott szigetelés folytonosságát átlapolással, vagy korcolással oldják meg.  (A korcolás annyit tesz, hogy a lemezek visszahajtott szélei egymásba kapaszkodnak, így védve vannak az elmozdulás ellen.) Ezzel az eljárással a felfelé igyekvő víz útját teljes mértékben elzárják, így a fal rövid idő alatt kiszárad. A krómacél lemez besajtolása akár 150-200 évig is biztosítja a megfelelő vízszigetelést.

A fenti eljárások nem minden esetben alkalmazhatók, ezért a felesleges költségek elkerülése érdekében mindenekelőtt szakember tanácsát kell kikérni. A felkészült mester nem csak a vizesedés mértékét és magasságát tudja megállapítani, de arra nézve is tud tanáccsal szolgálni, hogy milyen eljárással tudjuk a legjobb hatást elérni.