Becslések szerint az áramlopások országosan évente 15-30 milliárdos kárt okoznak az áramszolgáltatóknak. Legsúlyosabb a helyzet Baranyában, ahol a válság óta jelentősen megemelkedett az illegális vételezések száma. Érdekesség, hogy a megyén belül Pécsett derítik fel a legtöbb esetet. Itt rendre visszaesőkkel találkoznak: György-telepen, István-aknán, a Hősök terén, Pécsbányán, a Csaba utcában, a Garay utcában a páros oldalon egy szakaszig és így tovább - írta a Bama.hu.

Az EDF Démász Zrt. kintlévősége több mint 12 milliárd forint, ez az összeg hosszabb ideje nem változott jelentősen - írta a Napi Gazdaság. Az E.On Hungária Zrt.-nek évente 14 milliárd forint kárt okoznak az áramlopások - mondta a lapnak Kutas István szóvivő. A cégnél 2009-ben az észak-dunántúli régióban volt az átlagosnál nagyobb növekedés a nemfizetésben is.

Kik lopják az áramot?

Áramot lopni nemcsak életveszélyes, de előbb-utóbb lebukással jár együtt. A szolgáltatók "áramkommandói" ugyanis többször is visszatérnek arra a helyszínre, ahol szabálytalanságot találtak. Rádásul ha valakit rajtakapnak, az nemcsak az elhasznált energiát fizeti meg, hanem a kötbért is. A Démász csak kötbér címén a múlt évben 248 millió forintot rótt ki az áramlopókra.

Az áramot két, jól behatárolható elkövetői kör lopja: a mélyszegénységben élők és azok, akik a vállakozásukhoz "használják" a lopott energiát. Az egyik áramszolgáltató kommandója járt már olyan, full extrás villában, ahol a medencét, a gépkocsifeljárót fűtötték lopott árammal, de Balaton-parti, négycsillagos wellness-szállodában is, ahol megbuherálták a mérőműszert, több millió forinttal rövidítve meg a szolgáltatót.

Ez a fogyasztói kör az, amelyik már az egyeztető tárgyalásra is ügyvéddel érkezik az áramszolgáltatókhoz - írta a Napló Online. Az is gondot okoz, hogy a vállalkozások egy része a három hónapos behajtási határidő előtt megszűnik. A céges tolvajlások az utóbbi időben jelentősen megemelkedtek.

Hogyan lopják az áramot?

Az áramlopás egyik jele, ha a ház falán nejlonzacskóba bugyolált rézdrót csüng. Itt fogja meg ugyanis a tulajdonos a vezetéket, amikor rácsatlakozik az áramhálózatra.

Nagy sláger az ún. "fóliás" módszer is. Ennek lényege, hogy az óra üvegablaka és fémháza között valamilyen arra alkalmas eszközzel piciny rést vágnak. A résen keresztül ezután egy vékony műanyag karikát dugnak az órába. A "fólia" a behelyezéskor visszagörbül, a forgótárcsához szorul, amely vagy fékezi, vagy teljesen megállítja azt.

Az "áramlopónak" nevezett szerkezetet 20-40 ezer forintért árusítják a feketepiacon - írta Kiss László villamosmérnök, igazságügyi szakértő, főiskolai docens. Ezért titkolják a működési elvét, olyasmit állítanak róla, hogy az általa keltett mágneses tér lassítja az órát.

Az áramlopó szerkezet

A készülék valójában a fogyasztásmérő megkerülésével juttat áramot a méretlen vezetékről a mért vezetékbe. Használata életveszélyes: a laikus felhasználó súlyos áramütést szenvedhet, ha rossz polaritással dugja be a villásdugót, vagy ha véletlenül rácsúszik a keze a lapos érintkezőre, amikor bedugja azt a kismegszakítóba.

Az E.On áramszolgáltató videó az áramlopásokról:

Másik kedvelt módszer a fémházas villanyórák esetében az, hogy megfúrják a fémházat, lehetőleg a forgótárcsa magasságában és hegedű- vagy gitárhúrral, vagy egyszerű dróthuzallal megállítják a forgótárcsát.

A "söntözéses módszer" is igen kedvelt. Ennek lényege, hogy a bejövő vezetékeket takaró fedelet leszerelik, és a villanyóra feszültségtekercsét tápláló úgynevezett "söntcsavart" kicsavarva áramtalanítják azt, leállítva így az órát. Megjegyzendő, hogy ezek a módszerek csak a régi villanyóráknál alkalmazhatók. Vannak azonban drasztikusabb megoldások is, különösen a magánházaknál. Egyik ilyen "megoldás" a fővezeték "megcsapolása", általában a padlástérben.

Hogyan derül ki az áramlopás?

Az áramlopás minden esetben nyomot hagy a szolgáltatók központjában. Ha ilyet észlelnek, azonnal kimennek ellenőrizni. Az "áramkommandók" ugyanakkor általában bejelentésre mennek ki egy-egy címre. Többségében az éber "jóakarók" jelentik fel szomszédaikat. 

Az áramlopás 20 ezer forint alatt szabálysértés, e felett bűncselekmény. A szolgáltatóknak ugyanakkor az a legnagyobb problémájuk, hogy megállapítsák: ki és mikortól kezdte lopni az áramot. Ennek bizonyítása büntetőeljárásban rendkívül bonyolult. Úgy tudjuk: a szolgáltatók általában nem élnek a feljelentéssel, mert szinte lehetetlen bizonyítani, ki és mikor kötötte be a szabálytalan vezetéket. Cégek esetében a bizonyítás könnyebb.