A politikus kiemelte: nagyon hosszú út vezetett el idáig, tavaly nyáron már zöld utat kapott a program, a bíráló bizottság végleges, pozitív döntését azonban a napokban hozta meg. A szerződéskötés után még körülbelül fél évnyi "papírmunka" van hátra, például a szükséges engedélyek beszerzése, illetve a közbeszerzési pályázat értékelése, így a tervek szerint ősszel kezdődhet meg a kastély rekonstrukciója - tette hozzá, megjegyezve, hogy az edelényiek előreláthatólag  két év múlva vehetik majd birtokba a megújult L'Huillier-Coburg-kastélyt és parkját, amely "a Bódva-völgy Fertődje" lesz.


 
A műemlék épület csaknem 2,2 milliárd forintból újul meg, ebből az összegből az uniós pályázati forrás 1 milliárd 854 millió forint. Ehhez jön plusz beruházásként a kastélyt körülölelő park rekonstrukciója, amelyre 139 millió forintot szánnak - ismertette a projekt költségeit Gúr Nándor. Mint fogalmazott, csaknem három esztendeje dolgoznak a programon, amely "messze túlnyúlik az épület felújításán, vagy a városon". Ez a térség számára meghatározó fejlesztés - mutatott rá. 

Edelény és a Bódva-völgye a világörökség részét képező aggteleki karsztvidék "előszobája". A kastély felújításával munkahelyek teremtődnek, felélénkülhet a térségben a turizmus, így kitörési pontja lehet a hátrányos helyzetben lévő területnek - fejtette ki a képviselő. 
 
Emlékezetett arra, hogy az edelényi L'Huillier-Coburg kastély az ország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. Báró L'Huillier Ferenc János 1716-1730 között építtette, és ezt követően több gazdája is volt. Dessewffy Ferenc halála után az épület és az uradalom a kincstárra szállt, majd a birtokot Szász-Coburg-Gothai Ferdinánd György (1785-1851) herceg vette meg a XIX. század elején. A hercegi család 1910-től nagyszabású átépítési munkálatokba kezdett, a kastély 1928-ban az Igazságügyi Minisztériumhoz került, az I. világháborút követően pedig több intézmény is működött benne. 



Jelenleg a Magyar Állam tulajdonában és a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vagyonkezelésében van. A kastély tervezőjének Giovanni Battista Carlone egri püspöki építészt tartják. A kastély hét helyiségében rokokó falfestmények maradtak fenn. Az együttest egykor francia jellegű barokk kert vette körül - fűzte hozzá.

Gúr Nándor hangsúlyozta: a kastélyt számos funkcióval szeretnék megtölteni, hogy vonzóvá tegyék a látogatók számára. Otthont adhat múzeumként kiállításoknak, kulturális centrumnak, könyvtárnak, de lehet benne házasságkötő terem, kávézó, szervezhetnek koncerteket, konferenciákat, a falai között kialakíthatnak fényképészműtermet, vendégszobákat, és gondolniuk kell a bor- és a lovas turizmusra, s magától értetődően Aggtelek, Jósvafő, a Császta valamint Szendrő és Tornakápolna közelségére - sorolta a példákat. 
 
Megjegyezte: a kastélyrekonstrukcióhoz szorosan kapcsolódik egy másik turisztikai fejlesztés is, az úgynevezett História-völgy kialakítása. A cél az, hogy az ide látogató vendégek több napra való érdekes szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget találjanak a világörökséget jelentő aggteleki Baradla-barlang, a felújított kastély és a História-völgy segítségével. 

Képek forrása: www.okm.gov.hu