Bár a csigaházra, kagylóra emlékeztető beton épületburok miatt a ház nehezen illeszthető be a tradicionális japán épületek sorába, az erdei ház a Japánban tökélyre fejlesztetett organikus, azaz szerves építészet igen látványos produktuma. 

A Tokió környéki fenyőerdő tele van „hagyományos” víkendházakkal, melyeknek fő alkotóeleme a fa; felfelé terjeszkednek, és formálásukban is a jellegzetes japán építészeti hagyományokat követik. Csakhogy ezek a nyári rezidenciák nehezen birkóznak meg a zord klímával; az alacsony hőmérséklet, s ezzel együtt a magas páratartalom kikezdi az épületszerkezeteket. Az állandó lakhatásra szolgáló, fenntartható csigaház tervezőgárdája ezeknek a problémáknak igyekezett elejét venni.

A masszív, ovális iker-betonvázak extra hőszigetelésűek, a gépészet lelke a kontrollált szellőztető rendszer és az energiatakarékos padlófűtés, ami megakadályozza a páralecsapódást és a penészképződést. A tervezők télikertszerűen nyitott, illetve barlangszerűen védett belső tereket alakítottak ki a kanyarodó, csavarodó beton-üveg épületburokkal. A ház körül elültetett facsemeték idővel körülölelik majd a házat, így a csigaház, még jobban idomulhat a környezetéhez. A belsőépítészeti megoldás egy jelzővel elintézhető: fantasztikus! A fotók magukért beszélnek…















Az archdaily.com nyomán,  fotók: nacasa.co.jp