Egy rosszul árazott ház akár évekig is állhat a piacon, és még a megfelelő összegért felkínált ingatlan is huzamosabb ideig várhat a vevőre. A bankok ezt nem kockáztatják meg, éppen ezért csak annyi hitelt adnak egy-egy lakásra, hogy történjék akármi, pénzüknél legyenek. A fedezeti érték megállapítása ezért mindennél fontosabb, emiatt tér el a banki értékbecslés gyakorlata a hagyományos értékbecslésétől: a hitelintézetek általában előre megadott „adatlapos” értékelést követelnek meg, mivel az ilyen papírok jobban áttekinthetők és ellenőrizhetők.

Hogyan számol a bank? © sxc.hu

Az értékkialakítás során ennek ellenére nincs különbség a figyelembe veendő szempontok között, csupán az adatlapok különböznek. Mind a banki, mind pedig az egyéb célzattal készült ingatlanértékelésnél az elsődleges szempontok közé tartozik az ingatlan elhelyezkedése, környezete, az adott környék keresleti-kínálat viszonya, valamint az ingatlanon lévő épület fizikai, műszaki és esztétikai színvonala - sorolja Sátori Sándor, felsőfokú hitelfedezeti ingatlanértékelő, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Az adatlapokon az építési övezet megnevezése mellett rendre szerepelnek a beépíthetőségi paraméterek, az épület bővítési-átépítési lehetőségei, valamint az esetleges műszaki vagy jogi korlátozások, mint például a beépítési vagy változtatási tilalom.

A tulajdoni viszonyok, a haszonélvezeti, a használati és az egyéb ingatlanra vonatkozó jogok szintén számítanak. Kevésbé köztudott, de fontos tényező az ingatlan geometriai méreteinek, azaz a telek hosszabbik és rövidebbik oldalának az aránya is. Ez utóbbi leginkább üres vagy beépítésre alkalmas ingatlanok esetében nyom sokat a latban.

Az ideális fedezet

Az ideális ingatlanfedezet egy vagy két személy tulajdona és lehetőleg tehermentes. Utóbbi alatt nem csak a jelzálogjogot kell érteni, hiszen a haszonélvezeti jog is éppúgy tehernek számít. Jó pont, ha az ingatlan műszakilag is rendezett, azaz tiszták a társasházi viszonyok, a két tulajdonos házaspár, és a lakásnak is van jogerős használatbavételi engedélye.

A bankok a hitelfedezeti érték megállapításakor leginkább azt az értéket veszik figyelembe, amelyen az ingatlan 90 nap alatt értékesíthető. "Ez az úgynevezett prompt értékesítés, az erre vonatkozó szabályokat a bankok által elfogadott hitelbiztosítéki szabályzatok adják meg, ennek megfelelően az érték bankonként eltérő, általában 50–70 százaléka a hitelbiztosítéki értéknek” -  magyarázza Sátori Sándor.

Előfordulhat olyan is, hogy az ingatlant nem fogadják el fedezetként, nem minősítik forgalomképesnek: ennek oka lehet a használatbavételi engedély hiánya, amelynek kiadását akkor tagadhatják meg, ha az ingatlant építési engedély nélkül vagy építési engedélytől eltérő módon építették. Kizáró ok lehet az is, ha a lakás vagy ház jelzáloggal már olyan mértékben terhelt, hogy tovább nem terhelhető, és az is, ha valamelyik tulajdonos nem járul hozzá az ingatlan megterheléséhez.

A hitelbiztosítéki érték megállapításának alapja a piaci érték, amelyet az értékbecslők háromféle módon számíthatnak: értékelhetik az ingatlant a piaci összehasonlító adatok elemzése alapján, hozamszámítás segítségével, és végezhetnek költségalapú értékelést is. Ezek közül legalább kétféle módszerrel el kell készíteniük az értékbecslést, és ez alapján kell javaslatot tenniük hitelbiztosítéki értékre. Az ilyen módon elkészített szakvéleményt a bankok a készítés időpontjától számított kilencven napon belül fogadják csak el.

Értékmódosító tényezők

Mennyit fog érni?

Az ingatlanirodák által végzett becslésnek leginkább az első, azaz az összehasonító adatokon alapuló értékbecslés felel meg. Ez esetben a szakértő a vizsgálandó ingatlanhoz hasonló paraméterű és földrajzi elhelyezkedésű lakásokat és házakat vizsgál, egyenként méri őket a felbecsülendő ingatlanhoz, majd ezekből az adatokból határoz meg egy fajlagos, négyzetméterre vetített alapértéket. Ehhez az értékhez járulnak az ún. értékmódosító tényezők: a számításoknál a károsodásokat, a kivitelezési hibákat, a burkolatok minőségét, a tetőszerkezetet, és sok egyéb műszaki paramétert éppúgy figyelembe vesznek, mint a helyiségek számát, elrendezését, az építés évét, az infrastruktúrát vagy éppen a telek alakját. Hitelbiztosítéki szempontból nagyon fontos a környék is, mivel a kérdéses ingatlan biztosítéki értékét csupán 20 százalékkal emelhetik a módosító tényezők.

Hozam- és költségszámítás

A hozamszámításon alapuló értékelés már az ingatlan jövőbeni hasznainak, és az emiatt felmerülő kiadásoknak a különbözetéből vezeti le az ingatlan értéket, azaz azt nézi, mit lehet „kihozni” az adott ingatlanból, és az mibe kerül. A módszernél figyelembe veszik a tervezett bevételeket, a felújítási és átépítési költségeket, valamint a rendszeres kiadásokat.

A harmadik módszer a költségalapú módszer: ennek lényege, hogy az ingatlan újra-előállítási költségéből vonják le az idő múlása miatti avulást, majd ehhez adják hozzá a felépítményhez tartozó földterület értékét. Mivel ez a módszer fejezi ki legkevésbé a tényleges piaci viszonyokat, főleg építés alatt lévő vagy károsodott létesítménynél alkalmazzák, a hitelbiztosítéki érték megállapításánál pedig leginkább ellenőrzésre szolgál.

Véleményhez bizonyíték

A banki értékbecslő szakvéleményét dokumentumokkal is alá kell támasztani: minden esetben csatolni kell az ingatlan hiteles, a fordulónapi állapotot bemutató tulajdoni lapját, az összes olyan szerződést és iratot, amely lényeges az ingatlan jogi helyzetének megértéséhez, bizonyításához, beleértve a terhekre vonatkozó iratokat is. Mellékelni kell hivatalos térképmásolat vagy helyszínrajzot, az ingatlan műszaki rajzait, valamint az ingatlant bemutató fotókat.

Tartalmi partnerünk a BookmarkMedia ingatlanpiaci hírügynökség