Amíg néhány évvel ezelőtt Budakeszin szinte mindent el lehetett adni, ma már az alacsonyabb árfekvésű, használt lakásokra is nehézkes vevőt találni, a házrészekről nem is beszélve – mondta Tenke Sándorné, a Budakeszi Ingatlan ügyvezetője. Egyedül a kisebb, új építésű ingatlanokra lenne kereslet, ilyenek viszont nincsenek. További probléma, hogy a belterületbe vont ingatlanok nem közművesek, így építkezni sem lehet rájuk. A nagyméretű házak gyakorlatilag eladhatatlanok, mivel az otthont keresők maximum 40-45 millió forintot áldoznak egy házra. Ebbe az árkategóriába a legolcsóbb épületek tartoznak, hiszen Budakeszin körülbelül 30 millió forintot ér egy átlagos, 200 négyszögöles (720 négyzetméteres) telek. Elindult a visszaáramlás is, egyre többen költöznének vissza Budapestre az egykori kiköltözők soraiból, részben a rossz közlekedés miatt.

Eladhatatlan ingatlanok. Vissza a városba

A szomszédos Telki a hazai elit egyik legkedveltebb településeként vált ismertté, viszont az infrastruktúrája nem eléggé kiépített, és a közlekedés is problémás: csúcsidőben Budakeszin keresztül másfél óra alatt lehet eljutni a Moszkva térre. Mindez visszaveti az ingatlanok keresettségét és egyben árát is.  Budakeszihez képest itt 30 százalékkal olcsóbban lehet üres telekhez jutni, és helyenként 15-20 millióért is kínálnak parcellákat. A kész családi házak ugyanakkor nagyon drágák, gyakorlatilag eladhatatlanatok: 85 millió forintnál többet senki nem ad itt egy házért – árulta el a szakember.
 
A környező települések közül Páty a legolcsóbb, ahol a „Körtés” nevű területen újparcellázású telkek is vannak. Ezek többségét 10 millió forint körüli áron kínálják, 40 milliónál drágább családi házakat pedig nem igazán találunk a településen. A Telkivel szinte teljesen összenőtt Budajenőn rengeteg az eladó családi ház, viszont a „Hilltop” kivételével nincsen kereslet az itteni ingatlanokra, ahogy a Budapesttől távolabb eső Perbálon vagy Zsámbékon sem.

Érden és környékén már más a helyzet, itt leginkább a 20-30 millió forintos, 2-3 szobás, nappalis családi házakat keresik – mondta Szigetvári Attila, a Marcsi Ingatlanközvetítő cégvezetője. Érden gyakorlatilag hiány van újépítésű családi házakból, ahogy új társasházakból is. Ez utóbbiakból egyedül 4-12 lakásosak épültek, és tömeges megjelenésük a közeljövőben sem várható, mivel az önkormányzat háromezer négyzetméterben szabta meg a beépíthető telkek minimális nagyságát. Emiatt a meglévő társasházi lakások felértékelődtek: egy 2 szobás, 55 négyzetméteres, négylakásos társasházban lévő lakást ma 17 millió forint körüli összegért vehetünk meg, szemben a korábbi 15 millió forintos árral.

A Budapesthez közelebb eső Diósdon lényegesen drágábban mérik az ingatlanokat, 40-50 millió forint alatt ritkán találunk családi házat, társasházak pedig egyáltalán nem épülnek. A fővárostól 25 kilométerre lévő Tárnok is hatalmasat fejlődött, és ez az ingatlanok árában is megmutatkozik. A település minden útja aszfaltozott és csatornázott, az M7-es autópályához közelebb eső részen pedig vadonatúj negyed alakult ki. Ezen a környéken egy átlagos, újépítésű családi ház 30 millió forint körüli összegért cserél gazdát, és érdekes módon a használt ingatlanok piaca is lendületben van.

Solymár, Üröm és Nagykovácsi környékén a két végletet, a kifejezetten értékes, 4-5 évnél nem idősebb családi házakat, valamint az olcsó, felújításra szoruló ingatlanokat keresik. A középkategóriás házak iránt szinte senki sem érdeklődik. Solymáron négy-öt éve vásároltak sok ingatlant és ekkor épült több ház is, részben befektetési célból, amelyeken most próbálnak túladni – tudtuk meg Krasznai Mihály solymári ingatlanközvetítőtől. Rengeteg az eladó többgenerációs családi ház is, amelyekből az ifjúság visszaköltözött Budapestre. Egy átlagos családi házat 40-60 millió forintért kínálnak, a fogyóban lévő telkek négyzetméterét pedig 20-25 ezer forintért mérik. Nagykovácsiban és Ürömön ennél alacsonyabbak az árak, de az infrastruktúra is kevésbé kiépített. E két településen új parcellázások is voltak, Ürömön lakóparkok is épülnek.

Budaörsön már régen elfogytak az üres telkek, építeni csupán néhány maradék parcellára vagy bontásra ítélt ház helyére lehet. A településen gyakorlatilag mindent keresnének, ami ár alatt van: a többség jellemzően egy kategóriával jobb ingatlant szeretne venni, mint amilyen a pénzéből kitelik. Az utóbbi néhány évben Budaörsön is stagnáltak vagy lefelé mentek az árak, különösen a nagyobb értékű ingatlanokat kínálják olcsóbban: a két évvel ezelőtt 120 millió forintra taksált házakat nem ritkán már 90 millió forintért, a 100 millió forintra értékelteket pedig 80 millió forintért is odaadnák – mondta Rajhona Péter, a D. R. Pont ingatlaniroda ügyvezetője.

Érdekes módon a panel itt kifejezetten keresett, főleg a legalacsonyabb árkategória. Szintén nagy az igény a 15-20 millió forintos, 50 négyzetméter körüli téglaépítésű lakásokra, amelyekből jelenleg hiány van. Az óvárosi rész ingatlanpiaca egy külön világ: itt egymást érik a 18-20 millió forintos felújítandó házrészek, valamint a 30-40 milliós családi házak.

Törökbálinton az utóbbi 5-10 évben beépült Tükörhegyen jelentős a mozgás: az itteni 150-200 négyszögöles telkeken épült családi házakat 40-50 millió forinttól kezdődően kínálják, sorházi lakásra pedig 40 millió forint körüli összegért lehet szert tenni. Törökbálint régebbi részén a budaörsi áraknál 10-20 százalékkal olcsóbban kínálják az ingatlanokat.

A Budapesttől távolabb eső Biatorbágy ugyan olcsóbb Törökbálintnál, de vannak kiemelkedően keresett és egyben drágább részei. Ilyen például a Viadukt lakópark, ahol igen jelentős az ingatlanforgalom. Itt 22 és 38 millió forint között kínálják a sorházi lakásokat, önálló családi házakat pedig 52 millió forinttól kezdődően, egészen 90-100 millió forintig lehet venni. A Biatorbágy régebbi részén lévő egyszobás, lepusztult házak lényegesen olcsóbbak, ezeket 10-20 millió forint körüli áron kínálják.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség