A kézművesség kifejezés első körben inkább a hipszter sörkészítéshez vagy nyári gyerektáborokhoz kapcsolódó asszociációkat hív elő, semmint menő budapesti designerek névsorát. Pedig valójában őket illeti meg igazán ez a megnevezés – ezt bizonyítja az idén megjelent Makers of Budapest című kötet is, amely a képes album és a design guide határmezsgyéjén egyensúlyozva vezeti be olvasóit Budapest legizgalmasabb alkotóinak stúdióiba.
A magánkiadásban publikált kétnyelvű (magyar–angol) kiadvány mögött négy budapesti kreatív szakember áll: Bárdy Anna tervezőgrafikus, Boldizsár Károly, a Bomo Art Budapest papírmanufaktúra alapítója, Hoffmann Petra designteoretikus és Rácmolnár Milán fotográfus, ihletforrásuk pedig az a pár évvel ezelőtti Made By Hand kiadvány volt, amelyben Boldizsár is szerepelt a Bomo Art színeiben. Hosszas tervezgetés után a csapat 2018 tavaszán kezdett neki a hiánypótló hazai kötet összeállításának – hasonlóan ahhoz, ahogy idehaza manapság a legtöbb igényes szakmai produktum létrejön: önszorgalomból.
A Makers of Budapest 38 budapesti tervezőt és 22 fővárosi boltot mutat be hat alkotóterületen, illetve nagyobb szekcióban. Aki kicsit is jártas a hazai kortárs design területén, az már ennek alapján is sejtheti: komoly szelekciós munkát kellett végezniük a kötet szerkesztőinek. Bár a bemutatott alkotók magas fokú szakmai objektivitással estek elbírálás alá, a végeredmény hangsúlyozottan szubjektív. Az egyik legfőbb cél ugyanis az volt, hogy minél szélesebb spektrumot tudjanak lefedni az egyes területek képviselői.
De mi is a közös ebben a 38 alkotóban? Mindannyian fontosnak tartják a kézművesség kulturális hagyatékát: az alapanyagok kiválasztása és azok megmunkálása során akár több száz éves hagyományokat visznek tovább, s mindezt a kortárs designelméletekkel és gyártástechnológiákkal ötvözik. Ebből áll össze az új kézművesség néven is ismert kortárs tendencia, amelybe a Makers of Budapest alkotói is illeszkednek.
A kötet célközönsége kettős: egyrészt azoknak a hazai designra nyitott és kíváncsi embereknek szól, akik számára még nem evidens, mennyire gazdag a kortárs alkotói szcéna, és mennyi kincs rejlik budapesti stúdióikban és a munkáikat árusító concept store-okban. Másrészt design guide jellege és angol fordítása miatt útitársa lehet azoknak a magyar fővárosba látogató turistáknak, akiket érdekel más is a gulyáslevesen, a VII. kerületi romkocsmákon vagy a Széchenyi Gyógyfürdőn kívül. Már most is megfigyelhető, hogy sokan szívesebben választanak szuvenírt a hazai designboltok kínálatából, mint a szuvenírgiccsek árusítására specializálódott üzletekből. A könyv végén található útmutató térkép szándéka, hogy ez az arány a jövőben tovább növekedjen.
A kötet emellett indirekt módon edukatív is kíván lenni: szeretné formálni azt, ahogyan a tárgyainkról (és leginkább azok élettartamáról) gondolkodunk. Sokan ugyanis első pillantásra meglepődnek, mennyibe kerül egy hazai tervezők által készített kerámia vagy póló. Ez a fajta árérzékenység egyenesen következik a fogyasztói kultúra jelen állapotából, amely – egyre több kimutatás szerint – egész biztosan nem fenntartható. Ezt ellenpontozva a kiadvány azt az érzést szeretné közvetíteni, amely abból az örömből fakadhat, ha az ember olyasmit vásárol, amely egyedi, akár évtizedekig is elkísérheti, és készítője nem egy távoli gyárban robotol, hanem a szomszéd utcában él és alkot.
A fenntarthatóságnak ez a szempontja pedig mind gazdasági, mind környezeti szempontból érdekes kérdés. Gazdasági, hiszen a kortárs design valamirevaló állami támogatása híján a magyar kézművesek csak magukra számíthatnak vállalkozásuk megalapozásában és működtetésében: egy-két kivételtől eltekintve a kommunikáció, az értékesítés, a könyvelés is az alkotók nyakába szakad. Piaci helyzetük és vállalkozásuk skálázódása tehát látszólag eleve elrendeltetett. Fontos hangsúlyozni, hogy egy egyszemélyes kerámiaműhelyt nem lehet az IKEA-val összehasonlítani, és hiba is lenne úgy gondolkodni róluk, mintha versenytársak lennének. A két lépték között azonban akad még jó pár lépcsőfok, amelynek megugrásához sok esetben nincs meg az elegendő erőforrás és a business-szemlélet.
A fenntarthatóság környezeti szempontja sem szorul hosszas magyarázatra: az ezekből a műhelyekből kikerülő tartós, értékálló termékek – a slow design elveit követve – a minőséget helyezik a mennyiség fölé. Áruk gyakran többszöröse a plázákban kapható, futószalagon gyártott tárgyakénak, de tartósságuk és egyediségük miatt sokkal később támad igény arra, hogy lecseréljék őket. Az ökológiai katasztrófa jelen fokán pedig a tudatosabb fogyasztás és az értékálló vásárlás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Végül, de nem utolsósorban a Makers of Budapest alkotói esetében is többször felmerül a kérdés: meddig lehet termékeikre funkcionáló használati tárgyként tekinteni, és hol csúsznak át a képzőművészet térfelére. Érdekes módon ez a kérdés a kötetben szereplők közül a leggyakrabban az ékszerkészítők esetében merül fel – és ez már csak azért is izgalmas, mert az ékszerek alapvető kiegészítőnek számítanak, amit szinte mindenki hord. Mégis ez az az alkotóterület, amely kísérletező és extravagáns jellege okán sokszor termel ki olyan tárgyakat, amelyek hiába tetszenek a tulajdonosuknak, viselésükhöz nagy bátorságra van szükség a hétköznapokban. Jó példa erre Lőrincz Réka, akinek ékszerei a kortárs műgyűjtő Spengler Katalin ékszermű-kollekciójában is megtalálhatók. A kötetben felbukkan még egy, a kortárs magyar művészet követői számára ismerős arc: Baglyas Erika képzőművész személyében, akinek 2015-ben alapított DOT For You nevű designbrandje mára négyfős csapatával Magyarország egyik legsikeresebb designer papírtermék-márkájává nőtte ki magát.
A Makers of Budapestet lapozgatva az emberen eluralkodik egyfajta, a hazai közegben ritkán érzékelhető optimizmus: jó látni ugyanis, hogy mennyire sokszínű és gazdag a magyar kortárs tárgyalkotói szcéna. Azt persze muszáj hozzáfűzni: a körülmények ellenére. Annak tudatában pedig, hogy mennyi olyan kézműves alkot még Budapesten, aki ebbe a kötetbe most nem fért be, pár pillanatra egészen úgy tűnik, mintha Magyarországon a kreatív szektorban minden rendben lenne. (Makers of Budapest. Bomo Press, Budapest, 2019. 288 oldal, 5900 forint.)
Sárai Vanda
(Megjelent a Műértő július-augusztusi lapszámában)
