Az Art Dubai kortárs és modern művészeti vásár 11. kiadását néhány jelentős fordulat, újítás, a regionális és a globális színtérhez történő alkalmazkodás jellemezte. Ez egyben fel is pezs-dítette az utóbbi években már kissé megfáradni látszó rendezvényt. A rendezvény a kezdetek-től Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnökhelyettese és miniszterelnöke, valamint a Dubai Emírség uralkodója védnöksége alatt áll, és a The Abraaj Group befektetési cég, a Dubai Culture and Arts Authority mint stratégiai partner, valamint szponzorok összefogása mellett szerveződik. Vezetőségében idén – immár harmadik alka-lommal – igazgatóváltás is történt: a bejrúti születésű, de az Emirátusokban élő művészeti író, szerkesztő, Myrna Ayad került a vásár élére.
Az Art Dubai vásáron idén összesen 94 galéria szerepelt. A legnépesebb szekciót, mely a Madinat Jumeirah luxusszálloda két épületszárnyában kapott helyet, 78 kiállító alkotta. A világ vezető galériái az idén sem hiányoztak az eseményről: a New York-i Marianne Boesky, a párizsi/brüsszeli Daniel Templon, a londoni Victoria Miro, a bécsi Krinzinger vagy az itt első alkalommal megjelenő Marlborough (New York, London, Barcelona, Madrid) határozták meg a rendezvény presztízsét. Természetesen az arab és az indiai térségből is érkeztek galériák: a dzsiddai (Jedda), mumbaji, kalkuttai, kairói, rámalláhi, algériai és tunéziai kereskedők nagy számban jelentek meg a vásáron. Idén kiemelt figyelmet fordítottak a teheráni galériák, az iráni új művészgeneráció és a modern mesterek bemutatására. Szintén jelentős hangsúlyt kapott a szíriai művészek szerepeltetése. Emellett egyre jelentősebb volt az érdeklődés a latin-amerikai térség iránt, ahonnan 12 művész és 4 galéria érkezett. A kapcsolódás nem véletlen, hiszen az amerikai kontinens latin részén jelentős az arab diaszpóra.
Magyarországról az Inda Galéria immár második alkalommal vett részt az eseményen, öt magyar és külföldi művész munkáit állította ki. Eperjesi Ágnes fotogramjai, Bernát András festményei és El-Hassan Róza munkái révén a koncept–social design vonal jelent meg a standon, részben a helyi kultúrára való referenciákkal. Mellettük a svéd Matthias van Arkel és a Berlinben élő kanadai Philip Pocock munkái színesítették az Inda kínálatát.
Az idén kiemelt projektként kezelték, és sikeresnek is bizonyult a negyedik alkalommal megrendezett Art Dubai Modern szekció. A Madinat épületével szembeni Mina A’Salam luxushotel két összeérő termében 16 galéria tárt egy neves nyugati és ázsiai szakemberekből álló zsűri által válogatott anyagot a közönség elé. A közel-keleti, dél-ázsiai és afrikai művészektől származó, múzeumi minőséget képviselő festmények, szobrok és grafikák kiállítását nagy érdeklődés övezte. A londoni Grosvenor standján például az élénk színeiről ismert absztrakt festő, az indiai modern művészet úttörője, Sayed Haider Raza (1922–2016) és a pakisztáni Zahoor ul Akhlaq (1941–1999) munkái szerepeltek. A bejrúti Art Gallery az arab grafika kiemelkedő alakjától, a palesztin Mustafa Al Hallajtól (1938–2002) állított ki figuratív-narratív sorozatot. Szintén londoni galéria, a Tafeta szerepeltetett két jelentős nigériai művészt: Ben Osawe (1931–2007) szobrászt és a 77 éves festőt, Muraina Oyelamit. A Modern szekció jelentőségét tovább fokozta, hogy idén először performanszok is megjelenhettek itt. Például színészek meglepetésszerűen, váratlanul tűntek fel a standok között, egy-egy mű előtt történeteket meséltek, vagy az alkotások művészeti, műkereskedelmi fontosságát, provenienciáját ecsetelték a nézelődő közönség örömére. Szintén első alkalommal szerveztek szimpóziumot a modern művészet témakörében, melyen a térség modern művészetét és a nyugati kapcsolódásokat is megvitatták.
Az itt legjelentősebb elismerésnek számító The Abraaj Group Art Prize ez alkalommal a bangladesi brit művész, Rana Begum tevékenységét honorálta. Egy kisebb munkáját a díjra jelölt három másik alkotóéval együtt, kurátori rendezésben az épület egy külön terében állították ki. Megbízásra készült nagyobb installációja, a színes, áttetsző geometrikus elemek ismétlődése, valamint az építészet, az iszlám absztrakció, valamint a minimal art kombinációjaként létrejött alkotás a Madinathoz közeli mesterséges tóra épített stégen kapott helyet – és varázsolt misztikus hangulatot a vásár nappali, de még inkább az éjszakai életébe.
Bagyó Anna
Megjelent a Műértő 2017. májusi lapszámában
