Helen Russell brit újságíró, bestseller szerző Hogyan neveljünk vikingeket? című könyvében az északi népek nevelési kultúráját mutatja be a gyerekvállalás támogatásán keresztül az oktatáson át, egészen az optimális képernyőidőig.

A szerző, aki maga is Dániában neveli három gyerekét, bepillantást nyújt egy olyan világba, ahol a kisbabák –20°C-ig a szabadban alszanak a babakocsijukban, az óvodások pedig baltával hadonásznak.

Az alábbiakban ennek a könyvnek a “vikingek” nyaralásával foglalkozó fejezetéből közlünk egy szerkesztett részletet.

Kollektív nyaralás

Közeledik a július, avagy az „Ördögszekér hava”, amikor bezár az összes iskola és iroda, az utcák kiürülnek, a közlekedési lámpák pedig zöldről pirosra váltanak, majd ismét zöldre, anélkül, hogy egyetlen autó lenne a közelben. Ilyenkor szinte az egész ország leáll, mivel a nemzet tömegesen veszi ki a nyári szabadságát. Ha bárki júliusban próbál kapcsolatba lépni egy vikinggel, csak a szerencsén múlik, hogy kap-e bármilyen választ.

Az Egyesült Királyságban mindig arra biztattak minket, hogy a kollégáinkkal „lépcsőzetesen” vegyük ki a szabadságunkat, hogy a munka ne álljon le teljesen, ezért én soha nem vettem ki egyszerre két hétnél többet. A dánok viszont egy egész hónapra elmennek szabadságra, hogy „jól kinyaralják magukat”.

A Svédországban végzett tanulmányok azt mutatják, hogy ez a „kollektív pihenés”, ahogyan nevezik, növeli a jóllét és az elégedettség szintjét, mivel mindenki egyszerre van szabadságon, amikor ugyanazt csinálják, így senki nem érzi a nyomást, hogy dolgoznia kellene, vagy legalább az e-mailjeit meg kellene néznie. Ha mindenki egyszerre megy szabadságra, akkor garantált a minőségi időtöltés a barátokkal és a családdal. Amikor pedig mindenki visszatér a munkába, tényleg kipihenték magukat és feltöltődtek.

A skandinávok számára a szabadság nagyszerű lehetőség arra, hogy teljesen kikapcsoljanak a munkából és a digitális eszközökből, illetve lenyugtassák kavargó gondolataikat. Ilyenkor lehetnek (még többet) a családjukkal, és élvezhetik az egyszerű örömöket.

Nyaralás egy egyszerű kunyhóban

És amit a vikingek ebben az egészben a legjobban szeretnek, az, hogy mindezt valahol egy kunyhóban tehetik. A norvégok hyttének hívják, az izlandiaknál sumarbústaður vagy sumarhús a megnevezése. A finnek a kesämökkit, a svédek pedig a hagyományos piros-fehér kunyhót, azaz sommarstugat kedvelik. Svédországban országszerte mintegy 610 000 ilyen házikó áll, és a svédek 51%-a családtagjai vagy barátai révén hozzáfér egy ilyen nyári lakhoz.

A dán sommerhuse, azaz nyaralók, már négyszáz éve a dán kultúra meghatározó elemei. A kormány annak idején telkeket ajánlott fel az ipari munkásoknak, hogy legyen hol friss zöldségeket termeszteniük, és hogy szmogmentes kikapcsolódási lehetőséghez jussanak.

Ma már több mint 180 000 nyaraló található Dánia területén, a legtöbb azonban nem kimondottan felszerelt. Ősrégi vízvezetékrendszerek, szedett-vedett berendezés és a wifi hiánya jellemzi ezeket, ezért muszáj egymással beszélgetni, mintha a kilencvenes években lennénk.

Júliusban a szigetcsoport körüli tenger hőmérséklete már alkalmas a fürdőzésre, így az okos vikingek belföldön nyaralnak, amikor van rá esély, hogy az időjárás nekik kedvez. Az épületek felszereltsége minimális, de nem is az otthoni kényelem újrateremtése a cél, hanem az, hogy minden felesleges dolgot hátrahagyva lelassítsák a hétköznapok tempóját, és egy kis nyugalmat találjanak.

– A nyaralóban mindig nagyon egyszerűen étkezünk – meséli a koppenhágai Esben, aki három gyerekével a mai napig abban a faházban nyaral, amelyet még a nagyapja épített az 1950-es években. – Időnként veszünk egy kis salátát, újkrumplit vagy friss gyümölcsöt az út menti becsületkasszás bódéból. És van a közelben egy kis halászkunyhó, ahol a halász és a fia halat füstölnek, és kitűnő tengeri herkentyűket árulnak.

Esben nyaralója a Helgenæs-félszigeten van. A ház két apró hálószobából, egy konyhából, nappaliból és WC-ből áll. Fürdőszoba nincs, csak száz méterre, a tengerben lehet megmosakodni. Gyerekkorában minden nyáron három hetet töltött itt.

– Úsztunk, epret ettünk, és mindig sütött a nap, én legalábbis így emlékszem rá. – A mai napig minden nyáron elmegy oda a feleségével és a gyerekeivel, hogy a tágabb családdal is együtt legyenek. – Apám épített egy másik kis házat ugyanarra a telekre, hogy mindenki elférjen, de így is mindig valaki a kanapén vagy a földön alszik. – Nem nagyon történik ott semmi, de pont ezért szeretik. – A házhoz, ahol alig van térerő, egy benőtt ösvényen át lehet eljutni. Az időt úszással, beszélgetéssel, sétával és grillezéssel töltjük. Ha néha ki akarunk egy kicsit mozdulni, akkor harminc percet autózunk Ebeltoftba, egy régi kikötővárosba.

Felejtsd el a Hampton-vidéket vagy a Comói-tó skandináv megfelelőjét. Itt az egyszerűség a boldogság fokmérője.

– Egy ilyen nyaralóban teljesen megváltoznak a hétköznapok és a szokások. A képernyők helyett egymást bámuljátok. Aztán amikor már elegetek van egymásból, akkor elkezditek a tájat bámulni. Vagy a fákat. Egyszerűen lelassultok!

Hogyan neveljünk vikingeket?

HVG Könyvek

Mit tanulhatunk a vikingektől a nyaralásról?

• Legyen egyszerű!

Nincs folyóvíz? Ez sem probléma, ha viking nyaralásról van szó (de stipi-stopizd le, hogy nem te üríted ki az öko-WC-t!). Nem kell sokba kerülnie az emlékezetes családi nyaralásnak. A gyerekeket nem érdekli, hogy hány csillagot kapott, vagy hogy a Clive nevű dühös ember mit írt róla a Tripadvisoron.

Az otthoni barátaimról azt hallom, hogy kisgyerekekkel Dubajba vagy a Maldív-szigetekre utaztak, de erre csak azt tudom mondani: Mégis minek?

Azt a pénzt inkább félretenném, hogy elutazzunk valahova hosszabb időre, amikor már elég nagyok ahhoz, hogy értékelni tudják. Sőt elutaznék egyedül, amikor a gyerekeim már tinédzserek lesznek és úgy döntenek, hogy a szüleikkel már hivatalosan is csak a vesztesek nyaralnak.

• Érdemes olyan helyre utazni, ahol nincs net, de áram azért van…

Kiderült, hogy igenis tudok pihenni, de csak ha tényleg nincs más lehetőségem. Előbb foglalom el magam bármivel, mint hogy leüljek, és ne csináljak semmit.

• A gyerekek szívesen játszanak kövekkel

Amerikai Anyuka állításával ellentétben, a gyerekeim meglepően jól elvoltak a nyaralóban hagyott régi Rubik-kockával, miután megbékéltek vele, hogy nincs iPad. Talán ez az, amire az összes játékkutatás rávilágít: ha az embereknek van elég idejük és lehetőségük rá, akkor egyszerűen elkezdenek játszani. Szinte bármivel.

• Mind erősebbek vagyunk, mint gondolnánk

Különösen amikor fogékony kisemberek figyelnek minket. A gyerekek bátrabbá tesznek bennünket, ami Jó Dolog.

A fenti cikk Helen Russell Hogyan neveljünk vikingeket? című könyvének szerkesztett részlete. A kiadványt – amelyben a brit újságíró megismertet jó néhány meglepő szokást, amelyek segítségével gyerekeinkből boldog felnőtteket nevelhetünk – itt rendelheti meg kedvezménnyel.