Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Dániában létezik egy kifejezés olyan helyzetekre, amelyek nem érintenek meg túlságosan érzelmileg. Ez a szó abban segít, hogy könnyebben továbblépjünk, és ne vegyük magunkra a helyzeteket – mutat rá Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta Kamasznevelés dán módra című könyvében. Részlet.
Amikor konfliktusba kerülünk kamasz gyerekünkkel, nehéz nem magunkra venni, amikor lúzernek nevez, vagy más megalázó dolgot vág a fejünkhöz. Azt is visszautasításként élhetjük meg, amikor bezárkózik a szobájába, hogy egyedül lehessen, vagy a barátaival beszéljen. Az ilyen helyzetekben érzékeny pontunkra tapintanak, aminek könnyen konfrontáció lehet a vége.
Ha a szavaikkal sértik a határainkat, természetesen reagálnunk kell. A legjobb megoldás az lehet, ha kiegyensúlyozott lelkiállapotban közelítünk a kamaszhoz, miután lenyugodtunk. Amikor már megértjük a viselkedése mögöttes okait, könnyebben el tudjuk engedni a sérelmeinket, és tudatosabban viselkedünk. Nem mintha mindez könnyen menne.
Elmondhatjuk neki, milyen érzés számunkra, amikor így beszél velünk, és hogy valószínűleg neki sem tetszene, ha valaki lúzernek nevezné. Hogy van egy olyan megállapodásunk, hogy a családban tisztelettel beszélünk egymással, de megértjük a reakcióját, ha esetleg igazságtalannak érzett valamit. Kérdezzük meg tőle, hogy valóban úgy érzi-e, hogy igazságtalanság érte? Így nem keltünk benne bűntudatot, de határt szabunk a viselkedésének anélkül, hogy nagy ügyet csinálnánk az egészből.
Ha úgy érezzük, hogy a gyerekünk hanyagol minket a barátai kedvéért, akkor jó, ha tudjuk, hogy ebben az életkorban kortárs kötődésekre van szüksége. A kamaszoknak nem a felnőttekkel kell barátkozniuk, vagyis ilyenkor pontosan úgy viselkednek, ahogyan viselkedniük kell. Így aztán ne vegyük magunkra, mert az érzéseink nem kamasz gyerekünk viselkedéséről szólnak. Adjunk nekik privát teret és időt, és ne vegyük zokon, ha nem figyelnek ránk úgy, ahogyan korábban.
Nem baj, ha kamasz gyerekünk nem keresi a társaságunkat, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem kell figyelemmel kísérnünk az életét. Épp ellenkezőleg. A konzultációmon sok olyan kamasszal találkozom, akik „utálják” a szüleiket, akikkel rossz a kapcsolatuk. Azoknak a szülőknek a kamasz gyerekei érzik úgy, hogy cserbenhagyták őket, akik „hagyj békén” üzenetként értelmezték a serdülő elutasító viselkedését. Rendkívül fájó ez a kamaszok számára, mert ebben az időszakban, amikor önmagukat keresik, szükségük van arra, hogy a háttérből ugyan, de kísérjük őket figyelemmel. Ebből érzik, hogy szeretjük és elismerjük őket.
Ezért soha ne adjuk fel az irántuk való érdeklődést az elutasítás hatására!
Mire jó a “mindegy”?
Dániában létezik egy kifejezés olyan helyzetekre, amelyek nem érintenek meg túlságosan érzelmileg. Például ha a kamasz nem porszívózott ki elég alaposan, és koszos maradt a padló. Vagy amikor négy sört ivott a megbeszélt három helyett. Ez a szó abban segít, hogy könnyebben továbblépjünk, és ne vegyük magunkra a helyzeteket.
A szó így hangzik: pyt és körülbelül azt jelenti, „mindegy”. Különösen gyerekeknek és kamaszoknak segíthet abban, hogy megtanulják, nem minden helyzet tragédia, még akkor sem, ha a hormonjaik tombolnak, és heves érzelmeket produkálnak. Olykor hasznos, ha csak vállat vonunk, és annyit mondunk: pyt. A dán szupermarketekben még PYT-gombok is kaphatók, amelyeket számos óvodában, családban vagy iskolában használnak.
A pyt nem arra való, hogy kétségbe vonjuk vagy lekicsinyeljük mások érzéseit. Nem mondhatjuk, hogy „Ugyan már, nem lehetett az olyan szörnyű! Csak mondd, hogy »mindegy«” vagy „Nem fáj az annyira! Menj csak, és nyomd meg a PYT-gombot”. Nem, az érzelmeket komolyan kell vennünk. Kamasz gyerekeinknek azt kell érezniük mind odahaza, mind az iskolában, hogy amit átélnek vagy éreznek, azt a többiek tiszteletben tartják és komolyan veszik.
A pyt kimondva és gombként olyan helyzetekben hasznos eszköz, amelyeket a gyerekek vagy a kamaszok maguk is tudnak kezelni. Elég egy vállrándítás és egy mindegy, ha az ügy nem túl komoly és jelentős, például ha egy feladat nem sikerült túl jól. Vagy ha egy pattanás „teszi tönkre” a tökéletes külsőt. Vagy amikor megbicsaklik a mutáló hang, otthon maradt a tornacucc, túl nehéz egy megválaszolandó kérdés. Más szóval: apró, mindennapi helyzetekben, amelyek érzelmileg nem megterhelőek, csupán arra van szükségünk, hogy továbbléphessünk a kellemetlen szituációból.
A döntések természetesen mindig egyéni alapon születnek. Kamasz gyerekünkön kívül senki más nem tudja felmérni, hogy valami a mindegy kategóriájába tartozik-e. Ezért mindenki csak a maga nevében használhatja a pyt szót, és a PYT-gombot sem nyomhatja meg más helyett.
Szívesen használom ezt a szót, mert tompítja a konfliktusokat, növeli az egymás iránti tiszteletet, és lehetővé teszi, hogy jobban odafigyelhessünk önmagunkra és másokra. A pyt szót vagy gombot használó dán családok és iskolák el tudják engedni a dolgokat, miközben komolyan veszik az érzelmeket.
A fenti cikk Iben Dissing Sandahl Kamasznevelés dán módra című könyvének szerkesztett részlete. A könyvből megtudhatjuk, miért olyan fontos, hogy elérhető közelségben maradjunk a kamaszok számára. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
