Mt 5,3 Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. 4 Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. 5 Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. 6 Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. 7 Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. 8 Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. 9 Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. 10 Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. (Máté evangéliuma 5. fejezet 3–10. vers)

Zsolt 1,1 Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, 2 hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. 3 Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz. 4 Nem így járnak a bűnösök, hanem úgy, mint a polyva, amelyet szétszór a szél. 5 Ezért nem állhatnak meg az ítélet idején a bűnösök és a vétkesek az igazak közösségében. 6 Mert ismeri az ÚR az igazak útját, a bűnösök útja pedig semmibe vész. (A zsoltárok könyve első zsoltár 1–6. vers)

Feldmár András: Nagyon jó részt választottál!

Tóth László: Mire érted?

F. A.: Arra, hogy egyszerű. Mindkét rész együgyű, de szerintem fontos dolgok vannak benne.

T. L.: (...) Arra gondoltam, beszélgessünk a szövegről is, de beszélgessünk egy kicsit arról is, hogy mindenki boldog akar lenni. Vajon hozzá tudunk ehhez fűzni valamit? Tudunk mondani valamit az embereknek, akik a boldogságot keresik?

F. A.: Laing skót presbiteriánusnak született, és az iskolában is tanulta a presbiteriánus katekizmust, amiben kérdések és válaszok vannak. Meg kellett tanulnia kívülről. Az egyik kérdés az volt, miért teremtett bennünket az Isten. Azért, hogy dicsőítsük. És hogyan tudjuk Istent dicsőíteni? Halleluját énekelve. Hogy lehet halleluját énekelni? Úgy, hogy repes a szívünk a boldogságtól. Anélkül nem lehet, nem szabad halleluját énekelni. Beatitudes, angolul supreme happiness, a boldogság legmagasabb foka. Az, amikor az ember halleluját énekel. Hát ezért vagyunk itt. Aki nem énekel halleluját, az eretnek, mert istenkáromló. Aki e szerint a katekizmus szerint nem tud, nem akar boldog lenni, az istenkáromló, mert azt mondja, hogy Isten nem jól teszi a dolgát. Eretnek. Aki nem tud halleluját énekelni, az menjen a pokolba. Szerintem ebben sok igazság van.

Másrészt ott van Csíkszentmihályi, aki a flow-ról beszélt és írt, mert fontos. Ez az, amikor a feladat komplexitása és a talentum pontosan találkozik. Ha valami ennél nehezebb, ott szorongás jelenik meg, mert nagyobb a feladat, mint te. A szorongás nem boldogság. Ami ennél könnyebb, az unalmas lesz, mert többet tudnál csinálni, mint amire szükség van, ezért unatkozol. A flow tehát egy elég szűk tartomány. Csíkszentmihályi egyszerűen kimondja, hogy a flow mellékhatása a boldogság. A boldogságot nem lehet elérni, nem lehet célként kitűzni, de ha úgy éled az életed, hogy flow-ban vagy, akkor boldog vagy. Ez azt jelenti, hogy mindent beleadsz abba, amit csinálsz, de ha többet csinálnál, akkor belehalnál vagy kiégnél. Pont az a határ, ahol mindent beleadsz, és még minden jól megy. Mint amikor motorozol, és nagyon gyorsan mész. Ha gyorsabban mennél, meghalnál, de ha lassabban, akkor tudnál azon gondolkodni közben, mit egyél majd otthon vacsorára. De pont a megfelelő terhelés és a képességed találkozásánál nincs időd másra gondolni, csak hogy olyan gyorsan mész, amilyen gyorsan csak lehet anélkül, hogy belehalnál. Amikor leszállsz a motorbicikliről, akkor vagy boldog!

Ez két különböző megközelítése a boldogságnak. Én mindkettőben gyönyörködöm. Az elsőben benne van az, hogy minden, ami van – hogy tudunk beszélgetni, hogy látok színeket, hogy érzem a szellőt, vagy a tengerparton hullámokat látok –, gyönyörű. Mi mást tehetnék ezek közben, mint halleluját énekelek? De még akkor is, ha vakbélgyulladásom van, az, hogy ordítani és sírni tudok, egy csoda. Hogy van tudatom, az egy csoda! Az egész egy nagy halleluja! A boldogság nem csak jókedv! A boldogságban benne van a rosszkedv is. Az is egy csoda, hogy rosszkedvem lehet!

T. L.: Azért fontos erről beszélgetnünk, és felhangosítani azt, amit mondasz, mert nagyon sokan úgy gondolkoznak – és persze szenvednek ettől nem keveset –, hogy valahová vagy valamilyenné kell fejleszteniük magukat. És ha majd ilyen módon jobbak lesznek, akkor elérik a boldogságot. Tanulj meg ezt-azt, sajátíts el technikákat, amiket majd alkalmazol, akkor majd egyszer lehet, hogy boldog leszel. Ha átalakítottad a szokásaidat, és csak jó szokásaid lettek, elértél valami rangot, státuszt vagy célokat, na majd akkor lehet. Egész iparág épül ma erre. Önfejlesztés. Az önfejlesztés: önkielégítés, mondja Tyler Durden a Harcosok Klubjában. Egy délibáb. A boldogság délibábja hozzá van kötve egy jövőbeli célhoz. Mintha nem lenne teljesen nyilvánvaló, hogy a cél csak egyetlen pont az időben, amiben nem lehet megmaradni. Ahogy elérted, rögtön túlhaladod, és másik irányba távolodsz is tőle.

HVG Könyvek

F. A.: Ezért a női szentek azt mondták, hogy az út a mennyország felé: mennyország. Csak a férfi szentek mondták, hogy az út a mennyország felé parázzsal és tüskével van kirakva. Ilyen hülyék vagyunk mi, férfiak! A nők azonnal tudták, hogy a cél nem éri meg, ha az út szar. Te arról beszélsz, egyesek hogyan sanyargatják magukat, hogy majd jöjjön a boldogság. Ez egy férfihülyeség! A nők azt mondják, hogy ha csinálok valamit, ami nem boldogít, akkor hogy a francba fogok boldog lenni a végén. Nekem a flow azt sugallja, hogy nem a boldogságra kell figyelni, hanem a flow-ra. És a flow-t lehet gyakorolni. A flow tőlem függ! Úgy kell jelen lennem a világban, például ebben a beszélgetésben is, hogy mindent beleadok. Ha csak úgy flegmán beszélgetnék, akkor vagy unatkoznék, vagy ha azt gondolnám, túl nehéz a témánk, akkor szoronganék. De ahogy így beszélgetünk együtt, boldoggá teszel, mert megengeded nekem, hogy beleadjam magam a témába. Miután abbahagyjuk, boldog leszek. Nem kell arra várnom, hogy majd megjelenjen a könyv, és valaki valami jót mondjon róla, és esetleg majd attól leszek boldog. Hát szarok arra, mit mondanak rá! Én most vagyok boldog!

A fenti cikk Feldmár András és Tóth László Nem Szentírás! című kötetének szerkesztett részlete. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.