1. Légy képben a vizsga működésével!

A jó vizsgaeredményekhez tisztában kell lenned az előtted álló vizsga jellegével és működésével, továbbá képesnek kell lenned a vizsgahelyzet által megkívánt stratégiák alkalmazására.

Mielőtt elkezdenéd a felkészülést a vizsgára, derítsd ki, hogyan néznek majd ki a vizsgafeladatok. Nem a pontos kérdéseket kell kiderítened (nem csalásra próbálunk buzdítani), hanem hogy milyen típusú kérdések szerepelnek majd a vizsgán. Nézz utána, hogyan értékelik a különböző feladatokat, és általában tudj meg kicsit többet arról, mi várható a megméretésen.

Számos módja van annak, hogy megtudd, hogyan működik egy vizsga. Olvasd el a vizsgával kapcsolatos írásbeli információkat, amiket az oktatási intézménytől vagy a tantárgy oktatójától kaptál. Ne félj tisztázó kérdéseket feltenni, ha valami nem egyértelmű. Azt is megbeszélheted a diáktársaiddal, hogy mi várható a vizsgán, és milyenek lesznek a vizsgahelyzetek.

2. Gyakorolj korábbi vizsgafeladatokkal!

A feladatok megoldása kitűnő módja a tanulásnak. Egy óra feladatmegoldás lényegesen többet tanít neked, mint egy óra olvasás. Vizsgára készülve olyan feladatokkal és kérdésekkel a legérdemesebb gyakorolni, amelyek hasonlók a vizsgán várható feladatokhoz. Ehhez pedig a korábbi vizsgafeladatokat a legegyszerűbb bevetni.

A gyakorlófeladatok nem sokat segítenek, ha csak megnézed a megoldókulcsot. Ilyenkor ugyanis csupán az ideiglenes munkamemóriádba táplálsz be információt. Neked magadnak kell megoldanod a feladatokat. Még akkor is, ha úgy érzed, hogy a feladat átnézésével, majd azután a végeredmény azonnali megtekintésével máris képben vagy a megoldással.

Ha nem férsz hozzá a korábbi vizsgafeladatokhoz, tegyél fel magadnak néhány kérdést, amelyekről úgy gondolod, hogy felmerülhetnek a vizsgán. Nézd meg a tantárgy leírását és célkitűzését. Próbáld meg kérdésekké átfogalmazni ezeket, és válaszolj a kérdésekre. Ez gyakran kiválóan működik olyan tantárgyak esetében, mint a pszichológia, szociológia, politológia és történelem, valamint más olyan tantárgyaknál, amelyek pontos leírást adnak arról, mit kell tudniuk a hallgatóknak a kurzus elvégzését követően.

3. Készíts időbeosztást!

Egy terv nem teremt több időt, de segít jobban kihasználni azt, ami a rendelkezésedre áll. Emellett a stresszt is csökkenti, mivel nem kell azon gondolkodnod, hogy egy adott időpontban mit kellene tenned. Csak követned kell a tervet.

Ha több vizsgád lesz, érdemes azzal kezdeni, hogy megnézed, mennyi időd van felkészülni az egyes vizsgákra. Nézd meg, hány napból áll a vizsgát megelőző időszak, és oszd fel a vizsgák között. Ezután egy naptár segítségével tervezd meg, mely napokon melyik tárgyra fogsz készülni. Naponta legalább két tárgyra célszerű sort keríteni, amivel a tananyag több napra szétosztásának technikáját kamatoztathatod. Az egyetlen kivétel a vizsga előtti utolsó (vagy utolsó két) nap, olyankor érdemes százszázalékosan a közelgő vizsgára összpontosítanod.

Ha már tudod, mennyi időd van felkészülni az egyes vizsgákra, megéri leülni és átgondolni, mikor mit fogsz csinálni. A tananyag mely részeire fogsz koncentrálni? Mennyi időt fogsz a korábbi vizsgafeladatok gyakorlására, az olvasásra, valamint a jegyzetek és az előadások diáinak átnézésére fordítani? Hány órát tölthetsz azzal, hogy megvitasd az anyagot a diáktársaiddal? Készíts tervet, amiben pontosítod, mikor és mit fogsz csinálni a felkészülés során.

Gyakori jelenség, hogy túlságosan optimisták vagyunk a tervezéskor. Ezért teljesen rendben van, ha menet közben megváltoztatod a tervedet, amikor már jobban átlátod, mennyi időt vesz majd igénybe a felkészülés. A tervkészítés lényege nem csupán az elkészült terv, hanem a reflexiók és megfontolások összessége is, amit a terv elkészítésébe fektetsz.

Ügyelj arra, hogy eleget aludj, különösen a vizsga előtti napokban. Ha közvetlenül a megméretés előtt nehezen tudsz elaludni, akkor is jobban teljesítesz majd a vizsgán, ha az előző éjszakákon eleget aludtál.

4. Olvasd el figyelmesen az utasításokat és az egyes kérdéseket!

Az emberek folyton félreolvasnak és félreértenek dolgokat. A vizsgákon azonban ennek katasztrofális következményei lehetnek. Ügyelj arra, hogy figyelmesen elolvasd az utasításokat! H

a egy vizsga feladatai között öt esszékérdés van, győződj meg arról, hogy mind az ötre, vagy csak az egyikre kell-e válaszolnod. Érdemes minden kérdést háromszor is elolvasni: mielőtt elkezdenéd megírni a választ, a válasz megírása közben, és miután végeztél a válasszal. Ez segít összpontosítani a válaszadás során.

Olykor a kérdés értelmezése is könnyebb, miután aktiváltad a vonatkozó ismereteidet, ami általában akkor következik be, miután egy kis ideig dolgoztál a feladaton.

5. Figyelj oda az időre!

Ahhoz, hogy ne fuss ki az időből, érdemes egy mentális ütemtervet követni, illetve a vizsga során többször ellenőrizni az időt, megbizonyosodva arról, hogy megfelelő ütemben haladsz-e. Ennek egyik módja, hogy a rendelkezésre álló teljes időt elosztod a vizsgán szereplő kérdések számával, majd ha a kérdések más-más fajsúlyúak, ennek megfelelően módosítasz az egyes kérdésekre fordítható időn.

Tegyük fel, hogy 60 perced van 10 kérdés megválaszolására. Ez kérdésenként 6 percnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy az első fél óra elteltével körülbelül 5 kérdéssel kell készen lenned. Amennyiben 30 perc alatt mindössze 2 kérdést válaszoltál meg, akkor nagy bajban vagy. Ha nem vagy elég fegyelmezett ahhoz, hogy az idő múlásával továbblépj a következő kérdésre, nagy eséllyel nem marad elég időd a feladatok egy részére, ezzel pedig az érdemjegyedet veszélyezteted.

6. Mérd az időt!

A korábbi vizsgafeladatok időre való megoldása az egyik legjobb módja annak, hogy megtanuld az ellenőrzésed alatt tartani az időt a vizsgákon. Ezenkívül arról is információt nyújt, milyen típusú feladatok igényelhetnek több időt.

Tartsd szem előtt a nehézindítás-technikát: kezdj a legnehezebbnek tűnő problémával, de csak néhány percig dolgozz rajta, amíg elakadsz. Ekkor térj át egy könnyebb feladatra. Miközben az egyszerűbb feladatra koncentrálsz, az agyad diffúz üzemmódja a háttérben dolgozik majd a nehezebb problémán.

A nehézindítás-technika akaraterőt kíván. Ugyanarra a fegyelemre van szükséged ahhoz, hogy egy nehéz feladatot félretegyél, ha elakadsz, mint amit az ütemterved betartásához kell használnod. Ne hagyd, hogy beszippantsanak a kérdések, lépj tovább, amikor kell!

7. Nézd át a válaszaidat!

Ha marad időd a vizsga végén, olvasd végig a válaszaidat! Ellenőrizd, hogy van-e valami hozzáfűznivalója a diffúz üzemmódnak, vagy javasol-e valami változtatást. A kutatások azt mutatják, hogy amikor a diákok egy vizsga végén átnézik a válaszaikat, és módosításokat hajtanak végre rajtuk, általában helytelenről helyesre változtatják azokat. Ez az utolsó ellenőrzés egyben nagyszerű lehetőség arra, hogy észrevedd és kijavítsd az esetlegesen félreérthető válaszokat.

Egy másik tipp: légy tisztában azzal, milyen típushibákat szoktál véteni, hogy ezeket mindenképpen ellenőrizd az átnézés során. A válaszaid átolvasásakor ügyelj arra, hogy ne maradjanak megválaszolatlan kérdések (kivéve, ha a rossz vagy hiányos válaszokért pontlevonás jár).

Írj le bármilyen releváns információt az adott témában, ami csak eszedbe jut. Például lejegyezheted a különböző lépéseket, hogy hogyan oldottad volna meg a feladatot, milyen képletet használtál volna, vagy a legfontosabb tényeket. Ezzel akkor is szerezhetsz néhány pontot, ha nem sikerült eljutnod a megoldásig.

8. A vizsgadrukk kezelése

HVG Könyvek

A vizsga előtti enyhe idegesség teljesen normális. Valójában segíthet abban, hogy jobban teljesíts. Ahelyett, hogy hagynád, hogy a vizsga előtti stressz megbénítson, mondd ezt magadnak: „Azért vagyok stresszes, mert fel akarom spannolni magamat, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból!”

Amennyiben súlyos vizsgadrukktól szenvedsz, még fontosabb, hogy jól ismerd a tananyagot. Akkor ugyanis szilárd láncokkal rendelkezel a hosszú távú memóriádban. Stresszes helyzetekben érdemes inkább folyamatcélokra koncentrálni (például három óra tanulás vagy két korábbi vizsgafeladat megoldása), mint teljesítménycélokra (például hogy ötöst kapj a vizsgán).

Közvetlenül a vizsga kezdete előtt úgy érezheted, hogy a szorongásod egyfajta pánikba csap át. Ez azért fordulhat elő, mert stresszes állapotban felületesen lélegzel, és csak a tüdőd felső részébe szívod be a levegőt. Így nem jutsz elég oxigénhez, és a tested pánikba esik. Ezt úgy tudod orvosolni, hogy figyelni kezded a légzésedet. Amikor úgy érzed, hogy rád tör a pánik, tedd a kezedet a hasadra! Vegyél egy mély lélegzetet, majd fújd ki a levegőt, érezd, ahogy a kezed fel-le mozog. A mély lélegzetvételek megakadályozhatják, hogy eluralkodjon rajtad a pánik.

A fenti cikk a Szuperagy című könyv szerkesztett részlete.

Túl sok időt töltesz tanulással, de a végeredmény kiábrándító? Nehezen emlékszel vissza arra, amit olvastál? Gyakran elkalandozik a figyelmed, és unalmasnak találod az anyagot? Ha mindez igaz rád, a Szuperagy című könyv neked szól. A kötet szerzői, Barbara Oakley és Olav Schewe az idegtudomány és a kognitív pszichológia meglátásaira segítenek fejleszteni és javítani tanulási képességeinket. A könyvet itt rendelheted meg kedvezménnyel.