Gyermekünk személyiségének kialakulásával egyre inkább kitekint a saját világából, és elgondolkodik a társadalomban betöltött szerepéről. Képes elvontabban is látni a jövőjét, és hogy mit tehet a világért. De mit tehet egy szülő, ha gyereke bejelenti, hogy részt vesz egy tüntetésen?
A kamasz agya egyre inkább képes felfogni és értelmezni bizonyos tényeket, ami lehetővé teszi, hogy táguljon a látóköre, és önmagát is jobban elhelyezze a világban. A tágabb világ polgárának tekinti magát: a kortársain túl egy nagyobb „törzshöz” szeretne tartozni.
Komolyabb kérdések kezdik foglalkoztatni, mint az élet értelme vagy a saját prioritásai, ezért támogatandó ügyeket keres, új eszméket vall, és a meggyőződése alapján definiálja önmagát. Ahogy szélesebb társadalmi kérdéseknek is tudatára ébred, kezdi felmérni a lehetőségeket, hogy kifejezhesse véleményét.
Ezt gondolhatja egy szülő erről
A tüntetésen való részvételéről aszerint gondolkodunk, hogy az adott ügyben mennyire egyezik a véleményünk, azt mennyire tartjuk fontosnak. Ha nemrég fordult a téma felé, lehet, hogy csak szeretne a haverokkal tartani. Aggódunk, hogy túl fiatal még, elkeveredhet a tömegben, vagy megsérülhet.
Mi járhat a gyerek fejében ilyenkor?
Gyermekként azt tanulta meg, hogy a felnőttek értenek mindenhez. Mostanra azonban rájött, hogy az ő szava is számít, hiszen a tüntetés a jövőről szól. Bátrabbnak érzi magát, miután a közösségi oldalakon már kifejezhette a véleményét.
Bármi is legyen az ügy, amely foglalkoztatja, civil szerepvállalása hovatartozást és identitást ad neki. A vele egyetértő többi fiatal között biztonságban, elfogadva érzi magát.
Társadalomkutatók szerint a kamaszok leginkább 14 éves korukban lázadnak a felnőttek tekintélyével szemben, ezért egy ilyen demonstráció vonzó lehet
számukra.
Hajlamos azt gondolni, hogy a felnőttek félreértik a dolgokat, ezzel szemben ő és a generációja tisztán látják, mit kell tenni.
Hogyan reagáljon egy szülő az adott helyzetre?
A társadalmi mozgalmakban való részvétel kamaszkorban az egészséges fejlődés jele. Elősegíti a személyiség formálódását, fejleszti a kognitív és interperszonális készségeket.
Nyitott szívvel hallgassuk meg az érveit. Ne tesztelni akarjuk, hanem segítsünk megfogalmazni a motivációit, és azt, hogy képes legyen értelmezni és megítélni az adott üggyel kapcsolatos tényeket.
Beszéljük át, milyen lehetőségek adódnak „jó polgárként” részt venni a helyi közösség ügyeiben, akár önkéntes munka formájában is.
Ha nagyon eltökélt, egy felnőtt menjen vele. Egyezzünk meg egy találkozóhelyről, ha elkeveredne. Töltse fel a telefonját, de vigyen magával tartalék akkut vagy hordozható töltőt is, az értékeit viszont ne. Mondjuk el, hogy a tüntetések elvileg békések és tiszteletteljesek.
És mit tehet a szülő hosszú távon?
Gondoljuk át együtt, hogyan fejezheti ki offline és online a véleményét anélkül, hogy valakire nézve kritikus vagy sértő lenne.
Beszélgessünk a példamutatásról. Ha például a klímaváltozás ellen kampányol, biztassuk, hogy a saját életében is tegyen lépéseket, vagyis igyekezzen fenntartható módon élni. Az aktivizmus egyik leghatásosabb formája, ha jó példát mutat a társainak.
Figyeljen arra, hogy ne próbálja mindenáron ráerőltetni másokra a nézeteit. Magyarázzuk el, hogy az igazság mennyivel fontosabb, mint az, hogy nekünk adjanak igazat, és amikor valaki megsért minket vagy mi sértünk meg másokat, elszalasztjuk a lehetőséget, hogy megértsük mások álláspontját. Ha megvitatjuk ezeket az értékeket, segítünk neki toleránsabbá válni.
A fenti cikk a Mi jár a kamasz fejében? című könyv szerkesztett részlete.
Az Angharad Rudkin könyvében szereplő több mint 100 mindennapi helyzet segítségével megtudhatjuk, mit tegyünk, amikor gyerekünk ránk csapja az ajtót, és hogyan kezeljük például az online biztonságával, a szorongásával, az iskolai teljesítményével és a szexualitásával kapcsolatos kérdéseket. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.